Magyar Könyvszemle 1995-1996. (vegyes számok) (7 db) [antikvár]

1995/1. szám: CSAPODI CSABA A magyar könyvkultúra Zsigmond korában Ha a kódexek korának könyvkultúrájáról esik szó, az emberekben elsősorban a díszes kódex, a könyv mint műalkotás képe merül fel. Pedig a dísz csak külső járulék, megjelenési forma, s mint ilyen természetesen ebben a tekintetben a művészettörténet kutatási területére tartozik. ^ A magam részéről azonban nem a Zsigmond-kor könyvművészetéről fogok szólni, hanem a könyvkultúrához a művelődéstörténet oldaláról szeretnék közeledni. Ez azért fontos, mert a könyv célja, lényege mégiscsak a tartalom. A könyv ismereteket közvetít, szövegeket tart fönn, tartalma egy-egy korszak szellemi irányzatainak, fejlődési fokának tükörképe, s ezért a legfontosabb forrásanyaga valamely kor művelődéstörténetének. Magyarországon az egész középkor folyamán egyenletesen haladt előre a könyvkultúra fejlődése. Tetőpontját a 15. század második felében érte el a humanista könyvkultúrában, főleg Mátyás király Bibliotheca Corvinájában. Ez vált a műveltség és könyvkultúra kisugárzó központjává Magyarországon, sőt ma már ismeretes, hogy milyen erős hatást gyakorolt az ország határain túl is. Jelentőségét egyáltalán nem pusztán magas színvonalú könyvművészete, hanem elsősorban tartalmi gazdagsága adta meg, s ebben a vonatkozásban Mátyás király közvetlen, személyes irányító szerepe is tagadhatatlan. Mert bármennyire is igyekezett a marxista történetírás kisebbíteni Mátyás király reneszánszának jelentőségét, és az egészet valami hatástalan királyi hobbinak feltüntetni, kétségtelen nemcsak Mátyás reneszánsz egyénisége, humanista műveltsége, hanem a budai udvar kulturális kisugárzó szerepe, az, hogy itt kell keresni a kor és a következő idők egész műveltségének, így könyvkultúrájának is a kiinduló pontját. Ellenben ha Zsigmond korát tekintjük, teljesen más képpel találkozunk. Az egyházi könyvkultúra tovább virágzik, bővül, de a királyi udvarnak s vele együtt Zsigmond személyének semmiféle indító, kezdeményező szerepét nem ^ L. különösen: Török Gyöngyi: Könyvfestészet 1390-1470 közt (In: A magyarországi művészet története. I. Magyarországi művészet 1300-1470 közt. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987.) -Uó:La minia-tura medioevale in Ungheria con particolare riferimento alV epoca del regno di Sigismondo di Lussemburgo. Societa di Storia della miniatura. Miniatura. Arte deirillustrazione e decorazione del libro. 1989.53-63.