Magyar múzsa 2021. június [antikvár]

MAGYAR MÚZSA BENKE LASZLO séta Kassa belvárosában Ne szoruljon össze a szívünk, mikor a Felvidék városainak etiükai képét szemléljük, adatait olvassuk? Az 1910-es történelmi Magyarország népszámlálási adatai nem hamisítottak, akkor minden kényszer nélkül vallhatta magát ki-ki annak, aminek érezte; még senki sem tudta, hogy lesz Trianon! 1910-ben Pozsony 78 000 lakójából 12 000 volt a szlovák és a cseh, a többi magyar, 1991-ben viszont Pozsonyban összesen már 442 197 ember lakott. Közülük mindössze 20 312 vallotta magát magyarnak. Szlováknak pedig 401 848. 1910-ben a Felvidék 15 városában - Pozsonyban, Komáromban, Nyitrán, Érsekújváron, Léván, Losoncon, Jolsván, Rimaszombaton, Késmárkon, Rozsnyón, Kassán, Újváron, Munkácson, Beregszászon és Nagyszöllősön - 276 000 a lakosok száma. Ebből 38 500-an szlovákok; csehnek nem vallotta magát senki sem. Amikor az emberek nem tudták, hogy lesz Trianon (1910-ben) a Felvidék lakosságából 880 000 magyarnak, 542 000 szlováknak, 200 000 németnek, 100 000 ruszinnak vallotta magát. Cseh nem volt akkor ezen a tájon egy sem. A trianoni békeszerződés diktátorai a „béke és az igazság nevében" kijelentették, hogy a határok el fogják választani Magyarországot Csehszlovákiától és Romániától, és ezen országok kötelesek az így meghtizott határok mögé visszavonuhii. Tormay Cécile így jajdult fel Bujdosó könyvSo&n-. „Közben kiégett az agyvelőm. Már csak a szívem fájt iszonyúan és sajgott beime minden veszendő város, minden kis falu neve. El akarják venni fejünk felett az eget, talpunk alatt a földet. El akarják venni ősmagyar városainkat, amelyeket nem fegyverrel hódítottunk, de ezer év alatt magunk építettünk. El akarják veimi Pozsonyt, az ősi koronázó várost, ahoiman a magyar hűség kiáltása, a »Morimur pro rege nostra« elrepült országok és tengerek felett. Elveszik Kassát, hol a magyar szabadság hőse, Rákóczi sírja van, Munkácsot, a hős Zrínyi Ilona védte ősi Rákóczi birtokot, Munkácsy mester szülővárosát."