kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Benda Kálmán - Nyelvünk és Kultúránk 64. [antikvár]
 
KANYADISÁNDOR A bujdosni se tudó szegénylegény éneke Ad notam Ady Endr« D. G. barátomnak mondom kelendő a burkus minket még egy rongyos forintra se taksál senki emberboltos nem kellünk mi múltnak nem kellünk mi mának kivált jövendőnek minket itt utálnak nem kellünk mint testvér sem itten sem ottan a nemkellésekbe beleszomorodtam hitted volna-e hogy nyelvpecérnek álljon a valamikori kenyerespaj tásom kivel együtt vittünk vettük meg a sáncot akkor még a világ gyönyörűnek látszott lejárt testvér...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
KANYADISÁNDOR A bujdosni se tudó szegénylegény éneke Ad notam Ady Endr« D. G. barátomnak mondom kelendő a burkus minket még egy rongyos forintra se taksál senki emberboltos nem kellünk mi múltnak nem kellünk mi mának kivált jövendőnek minket itt utálnak nem kellünk mint testvér sem itten sem ottan a nemkellésekbe beleszomorodtam hitted volna-e hogy nyelvpecérnek álljon a valamikori kenyerespaj tásom kivel együtt vittünk vettük meg a sáncot akkor még a világ gyönyörűnek látszott lejárt testvér lejárt rosszul tarisznyáltak felezőideje a vén ideáknak kiszikkadt a nádas kigyérült az erdő nem bujdosó lenne a nevünk tekergő sem inde sem unde semerre az utunk egy-két ezer évet vissza kell butulnunk
Benda Kálmán művei
Farkas Árpád művei
Fazekas Tiborc művei
Ginter Károly művei
Horváth Imre művei
A szerzőről
Kányádi Sándor művei
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Írói álneve Kónya Gábor.

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.

A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kunfalvi Rezső művei
Kutasi Kovács Lajos művei
Maróti Gyula művei
Szathmári István művei
Szende Aladár művei
Szilágyi Ferenc művei
Trombitás Dezső művei
Vásárhelyi Géza művei
Zala József művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet