Ókor 2014/1-4. [antikvár]

Részlet: Város Az Ókor idei első száma az elmúlt évtizedekben szinte önálló tudományággá vált "Urban/Metropolitan Studies" (városkutatás, nagyvároskutatás) lehetőségeit szeretné bemutatni az ókor adta történeti kereteken belül. A kortárs kultúrtudományok - többek között Georg Simmel és Walter Benjamin nyomdokain - a várost és különösen a nagyvárost olyan komplex jelenségként értelmezik, amely nemcsak a modernitás termékeként, hanem akár a modernitás (egyik) létrehozójaként is felfogható. A legkülönfélébb építészeti, társadalmi, kulturális, vallási, etnikai, közlekedési, technikai, kommunikációs stb. törmelékekből a nagyváros "használói", "előállítói", "termékei", azaz a városban kószálók által megtermett kaleidoszkopikus nagyváros-olvasatok létrejöttében és értelmezésében fontos szerepet játszanak olyan filmes, fotóművészeti és irodalmi technikák, amelyek a maguk esztétikai teljesítménye révén alkalmasak ezeknek az olvasatoknak a kanalizálásár, akár gazdaságilag, turisztikailag értékesíthető módon is. Miközben a nagyvárosok módfelett alkalmasak a politikai és vallási rituálék reprezentatív helyszíneiként szolgálni, a nagyváros mindig az ellenállás, a forradalom, az alternatív és kisebbségi életmódok fészke is. Az ókor kutatói számára óriási kihívás, hogy miképpen használhatók fel a nagyváros-kutatás interdiszciplináris alapokon nyugvó módszerei az ókori nagyvárosok jobb megértéséhez, amelyek egyfelől, legalábbis kulturális reprezentációikat tekintve, persze sok hasonlóságot mutatnak a modern nagyvárost életre hívó technikai, diszkurzív, társadalmi stb. keretfeltételek nem voltak adottak. A lehető legegyszerűbben feltéve a kérdést: beszélhetünk-e bármiféle modernitásról akkor, amikor - Simmel híres esszéjére utalva, az ókori nagyvárosokat és szellemi életüket vizsgáljuk? Vagy felfedezhetjük-e, legalábbis az ókori nagyvárosokat tematizáló irodalomban, a kaleidoszkopikus érzékelés nyomait? Lehetett e modern flaneur módjára kószálni az antik nagyvárosban? A tematikus összeállítás szerzői ennél persze valamivel egyszerűbb kérdések megválaszolására törekedtek. Olyan alapvető témák bemutatásáról van szó, mint a különféle birodalmi központok politikai, vallási, kereskedelmi stb. jelentősége, a város eszméje, a város mint emlékezeti helyek együttese, illetve önálló emlékezeti hely, a városok és alapító mítoszaik, gyarmatváros és anyaváros (métropolis) kapcsolatai s ennek gazdasági, vallási vetületei, az akropolisok és a nekropolisok jelentősége. Az Ókor jelenlegi száma egy olyan guided tourra hívja olvasóját, amely a Kr. e. 2. évezred egyiptomi Illahunjában kezdődik, s a 17. századi Budán ér véget, természetesen megmaradva az antik hagyományok keretei között. A szerkesztőség