kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balassa József - Magyarosan 1940. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/66/2188066.jpg "Balassa József - Magyarosan 1940. január-december [antikvár]")
Magyarosan 1940. január-december [antikvár]
Balassa József, Báró Szalay Gábor, Bence István, Biró Izabella, Bölönyi József, Busák Béla, Buzás Dezső, Búzás Dezső, Csapody István, Dengl János, Dongó Orbán, Falu Tamás, Ferenczy Géza, Fest Aladár, Gondos Sándor, Grőber Aladár, Halász Gyula, Horányi Károly, Juhász Jenő, Koncz Endre, Kosztolányi Dezső, Kovács János, Kovalovszky Miklós, Krippel Móric, Kristóf György, Kühne Pál, Loványi Gyula, Madzsar Imre, Meskó Lajos, Miskolci Albert, Nagy J. Béla, Pávó Elemér, R. H., Ruzitska Mária, Tiszamarti Antal, Ujvári Pál, Vincze László, Zentay Botond, Zolnai Gyula
Részlet:Félreértett szavak és szóösszezavarások.A nyelvérzék gyöngeségének egyik nyilvánulásmódja az, hogy a ritkábban előforduló szóknak jelentését a beszélők nem érzik ki pontosan a hallott vagy olvasott mondatból, és ennélfogva ezeket a szókat a maguk beszédében és írásaiban meg nem felelő jelentéssel alkalmazzák. Másik nyilvánulásmódja pedig a gyönge nyelvérzéknek az, hogy két hasonló hangzású szót egymással összecserélnek, és a ritkább használatú vagy elemeire nézve kevésbbé...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5480 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:Félreértett szavak és szóösszezavarások.A nyelvérzék gyöngeségének egyik nyilvánulásmódja az, hogy a ritkábban előforduló szóknak jelentését a beszélők nem érzik ki pontosan a hallott vagy olvasott mondatból, és ennélfogva ezeket a szókat a maguk beszédében és írásaiban meg nem felelő jelentéssel alkalmazzák. Másik nyilvánulásmódja pedig a gyönge nyelvérzéknek az, hogy két hasonló hangzású szót egymással összecserélnek, és a ritkább használatú vagy elemeire nézve kevésbbé világos szó helyett a gyakrabban előfordulót, illetőleg az elemeire nézve világosabbat alkalmazzák.
Termékadatok
Cím: Magyarosan 1940. január-december [antikvár]
Szerző:
Balassa József
,
Báró Szalay Gábor
,
Bence István
,
Biró Izabella
,
Bölönyi József
,
Busák Béla
,
Buzás Dezső
,
Búzás Dezső
,
Csapody István
,
Dengl János
,
Dongó Orbán
,
Falu Tamás
,
Ferenczy Géza
,
Fest Aladár
,
Gondos Sándor
,
Grőber Aladár
,
Halász Gyula
,
Horányi Károly
,
Juhász Jenő
,
Koncz Endre
,
Kosztolányi Dezső
,
Kovács János
,
Kovalovszky Miklós
,
Krippel Móric
,
Kristóf György
,
Kühne Pál
,
Loványi Gyula
,
Madzsar Imre
,
Meskó Lajos
,
Miskolci Albert
,
Nagy J. Béla
,
Pávó Elemér
,
R. H.
,
Ruzitska Mária
,
Tiszamarti Antal
,
Ujvári Pál
,
Vincze László
,
Zentay Botond
Zolnai Gyula
Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 150 mm x 220 mm
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............