Részlet:
Orthologus és neologus
A neologus a nyelvet szűknek s céljaira el nem készültnek találván, nem elégszik meg a szokottal, hanem mindazt, ami a beszédnek erőt s szépséget adhat, keresi s elfogadja. E végre az idegen szókat... kerüli: mert az idegen szó tarkít s...
Részlet:
A Bizottság és folyóirata működésének szellemére nézve meg kell jegyeznünk, hogy célunk, a nyelvművelés irányítása nem jelenthet a nyelv természetes fejlődésébe való erőszakos beavatkozást, ami különben is meddő kísérlet volna. Irodalmi nyelvünk...
Részlet a könyvből:
A M. Tud. Társaság nagyszótárának története.
A M. T. Társaság alaprajzának II. része "A társaság foglalatosságai" czímen a társaság számára munkásságul kitűzte:
"1. a' honni nyelv míveltetését,
2. munkák' kiadását,
3. munkák'...
Részlet a könyvből:
Tinódi egyik helyének magyarázata.
Becsesek Tinódi krónikái mind nyelvünk, mind irodalmunk, mind történetünk kutatói előtt: érdeke tehát nemcsak a nyelvészetnek, hanem az irodalomtörténetnek és a történettudománynak is, hogy ez énekekben meg nem...
Részlet a könyvből:
Török jövevényszavainkhoz.
Ködmen.
Az első tulajdonnévi adatot e szóra 1317-böl közli az OklSz. „Petrus dictus Kudmenus'' az első köznévi adat a XV. sz. középéröl való, MünchC. 18. A ködmen mellett a kedmen, ködmim alakváltozatok is előfordulnak....
A jegyzet a nappali és a levelező hallgatók, valamint a továbbképzésben részt vevő tanárok vizsgára való felkészülését kívánja megkönnyíteni.
A cikkek és tanulmányok válogatásában két szempont vezetett. Részben olyan munkákat igyekeztünk kiválasztani, amelyek az adott...
t GOMBOCZ ZOLTÁJV (1877. VI. 18-1935. V. I.)
Az egész magyar tudományos világ megdöbbent, mikor híre futott Gombocz Zoltán hirtelen, váratlan, megrendítő elhalálozásának. Minekünk, az ö nyelvésztársainak és barátainak, akik évtizedek óta közel állottunk hozzája, elszorult...
GOMBOCZ ZOLTÁN (1877. VI. 18-1935. V. I.)
Az egész magyar tudományos világ megdöbbent, mikor híre futott Gombocz Zoltán hirtelen, váratlan, megrendítő elhalálozásának. Minekünk, az ö nyelvésztársainak és barátainak, akik évtizedek óta közel állottunk hozzája, elszorult a...
Részlet:
Félreértett szavak és szóösszezavarások.
A nyelvérzék gyöngeségének egyik nyilvánulásmódja az, hogy a ritkábban előforduló szóknak jelentését a beszélők nem érzik ki pontosan a hallott vagy olvasott mondatból, és ennélfogva ezeket a szókat a maguk...
Részlet:
Cicero a nyelvújításról és nyelvtisztaságról.
Minekünk, akik szeretnénk kitessékelni édes anyanyelvünkből mind a fölösleges idegen, jórészben latin és német szavakat és kifejezéseket, mind pedig a helytelen nyelvi alkotásokat, bizonyára érdemes tudomást...
Részlet:
Szarvas Gábor születésének századik évfordulója.
Nyelvünk egyéni eredetiségének felismerése és megbecsülése egyidős szinte a magyar írásbeliséggel, s mégis úgy érezzük, hogy a több százados féltő gond és önvédelmi harc Szarvas Gáborban személyesedik...
Részlet:
Négyesy László
Négyesy László meghalt! Megdöbbentünk a hír hallatán, hisz tegnap még balsejtelmek nélkül gyönyörködtünk férfias lendületében, szívtuk magunkba a szeméből, szavából sugárzó hitet és szőttük vele a verőfényes terveket... Kilobbant a...
A Magyarosan olvasói még emlékeznek rá, hogy Pintér Jenő mint a budapesti tankerület főigazgatója február végén kibocsátott körlevelével hatalmasan fellendítette a nyelvvédő mozgalmat a középfokú iskolákban. Bölcsen felismerte ugyanis, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának...
Részlet:
Magyar váltót!
Pár cifra aláírással díszített színes, hosszúkás alakú nyomtatvány a váltó, a mai világ egyik rejtélye. Jelentéktelen papírlap. A rajta található nyilatkozatok azonban a kereskedelmi élet legfontosabb eszközévé avatják. Megnyitja az aranyfolyó...
Részlet a könyvből:
Mi a mondattan?
(Az 1929. január 22-iki közgyűlésen elmondott elnöki beszéd.)
Tisztelt Társaság!
Mi a mondattan? Ezt a kérdést az utóbbi évtizedekben is ismételten felvetették, de kielégítő, határozott feleletre hiába vártunk.
A klasszikus ókor óta...
Részlet a könyvből:
Elnöki megnyitó.
Tisztelt Közgyűlés!
Körülbelül egy félszázaddal ezelőtt tervezgették először egy magyar nyelvtudományi társaság megalapítását. A tervezgetés csak odáig jutott el, hogy félig-meddig megállapodtak a társaság elnevezésében....
Tisztelt Közgyűlés! Nekem jutott a szerencse, hogy mai közgyűlésünkön elnököljek. Gondolkozva arról, mi legyen a tárgya elnöki megnyitómnak, abban állapodtam meg, hogy legjobb lesz, ha pár szóval elmondom azokat az elvi és tárgyi kérdéseket, amelyek a nyelvtudomány köréből...
Részlet a könyvből:
Funkcionális nyelvszemlélet.
Tisztelt Társaság!
Azok az előadások, amelyek a Magyar Nyelvtudományi Társaság felolvasó asztalánál elhangzanak, rendszerint a tágabb értelemben vett magyar nyelvtudomány konkrét kérdéseivel foglalkoznak, s új...
Részlet:
A jövevényszavak átvételének módjáról.
Tisztelt Társaság!
Egy nemrég megjelent tanulságos értekezésben a többi közt a következőket olvassuk: „Ami latin jövevényszavainknál az átvétel módját illeti, náluk egészen más a helyzet, mint a többi...
Részlet a kötetből:
BODNÁR ZSIGMOND.
1839-1907.
Bodnár Zsigmond 1907. aug. 24-én meghalt. Vele napjaink tudományos életének egyik legérdekesebb alakja szállott sírba. Elmúlása hírére önkéntelenül eszembe jut az a ködös novemberi reggel, mikor először láttam ezt a...
Méltóságos Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Közgyűlés! Szinnyei József, Társaságunk elnöke, a mai napon töltötte be életének 70. esztendejét. A Magyar Nyelvtudományi Társaság, melynek vezetőségéből úgyszólván mindenki, tagjai sorából is számosan elnökünknek,...
Részlet a könyvből:
Tinódi egyik helyének magyarázata.
Becsesek Tinódi krónikái mind nyelvünk, mind irodalmunk, mind történetünk kutatói előtt: érdeke tehát nemcsak a nyelvészetnek, hanem az irodalomtörténetnek és a történettudománynak is, hogy ez énekekben meg nem...
Részlet a füzetből:
Amióta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága Magyarosan című folyóiratával nyilvános működését megkezdte, folyóiratokban és napilapokban többen hozzászóltak nyelvművelésünk ügyéhez, s a cél nemes voltának kisebb-nagyobb...
Részlet:
Gombocz Zoltán
(1877. VI. 18.-1935. V. 1.)
Az egész magyar tudományos világ megdöbbent, mikor híre futott Gombocz Zoltán hirtelen, váratlan, megrendítő elhalálozásának. Minekünk, az ő nyelvésztársainak és barátainak, akik évtizedek óta közel állottunk...
Részlet:
Reguly, Hunfalvy, Budenz és nyelvészeti irodalmunk megindulása.
Az elmúlt évben jelent meg a Nyelvtudományi Közlemények ötvenedik kötete, Budenz József századik születése napjára, az ő nagy emlékének szentelve. Benne a mester késő utódainak, hálás...
A jegyzet a nappali és a levelező hallgatók, valamint a továbbképzésben részt vevő tanárok vizsgára való felkészülését kívánja megkönnyíteni.
A kötetek anyaga szervesen kapcsolódik "A mai magyar nyelv" és "A magyar stilisztika vázlata" című tankönyvekhez. Az első kötet...
Tisztelt Közgyűlés! Nekem jutott a szerencse, hogy mai közgyűlésünkön elnököljek. Gondolkozva arról, mi legyen a tárgya elnöki megnyitómnak, abban állapodtam meg, hogy legjobb lesz, ha pár szóval elmondom azokat az elvi és tárgyi kérdéseket, amelyek a nyelvtudomány köréből...
Részlet:
A nyelvérzék gyöngeségének egyik nyilvánulásmódja az, hogy a ritkábban előforduló szóknak jelentését a beszélők nem érzik ki pontosan a hallott vagy olvasott mondatból, és ennélfogva ezeket a szókat a maguk beszédében és írásaiban meg nem felelő jelentéssel...
Részlet:
A Magyar Nyelvőrben (1937-i évf. 84-85. l.) Ország, országrész, névelő címmel egy cikket olvashattunk, amely azzal kezdődik, hogy megrója Dengl János Magyar nyelvhelyesség és magyar stílus című könyvének következő szabályát: "Országok és országrészek...
Részlet:
"Van-e szükség nyelvművelésünk irányítására?
Amióta a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottsága Magyarosan című folyóiratával nyilvános működését megkezdte, folyóiratokban és napilapokban többen hozzászóltak nyelvművelésünk ügyéhez, s a cél...