Bővebb ismertető
Részlet:A régi békevilágban történt, hogy egy igen kiváló honatyánk a képviselőházban azt találta mondani "videant consules" helyett "videant consuli".No lett ebből botrány és nevelés! Magyar képviselő, sőt neves közíró, aki nem tudja, hogy consulnak a latin többese consules! Az ellenpárton diadalt ordítottak, az ő pártján szégyenkeztek. Mindenképpen nagy volt a felsülés, és ha egyébként nem lett volna az illető olyan különösen tehetséges valaki, akiről nyilvánvaló volt, hogy csak pillanatnyi szórakozottságában követte el ezt a főbenjáró vétséget a latin nyelv ellen, hát bizony talán nem is heverte volna ki sohasem. Így is hosszú időre megrendült a tekintélye, és még évek múlva is megesett, ha felállt beszélni, hogy politikai ellenfelei gúnyosan kiáltozni kezdtek: "Consuli, consuli!"