Századok 1951/1-4. [antikvár]

PlKIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN írta: A. Molok (Voproszi Isztörii. 1951. 3. sz.). Párizs munkásai nyolcvan évvel ezelőtt, 1871 márcmsában megdöntötték a burzsoázia liatalmát és megalakították a munkásosztály kormányát, a történelem efoő munkáskormányát: a Kommünt. A Párizsi Kommün mindössze 72 napig állott fenn, de még ennél is rövidebb életű volt az 1871-es kommün Marseilleben, Lyonban és néhány más francia vidéki városban. A Kommün történelmi jelentősége mindazonáltal igen nagy. Marx, amikor megállapította, hogy mik voltaik azok az új vomások, amelyek az 1871-es forradalmat megkülönböztetik valamennyi előző forradalomtól, hangsúlyozta, hogy a Kommün volt a történelemiben az első munkáskormány, „a munkásosztály kormánya"} Engels a proletariiátus diktatúrájalkónt jellemezte a Kommünt." Lenin azt írta, hogy a Párizsi Kommün a „XIX. század legnagyobb proletármozgalmiánaik legnagyobb mintaképe''',® hogy ez újtípusú állam volt, „a szovjethatalom csírája".* Sztálin elvtárs „Az Októberi Foirradalom nemzetközi jellege" c. cikkében, amelyben megállapította, hogy a múlt forradalmai egyoldalúak és korlátozottak voltak, hogy a kizsáikmányolás egyik formáját csupán a kizsákmányolás legy másüc formájával váltották fel, külön helyet adott a Párizsi Kommünnek. A Kommün történelmi sajátossága, mint Sztálin elvtárs erre rámutatott, az volt, hogy „a proletariátus első, dicsőséges, de mégis sikeTtelen kísérlete volt anra, hogy a történelmet a kapitalizmus ellen fordítsa."'^ „Anarchizmius viagy szocializmius" c. munkájában Sztálin elvtárs megcáfolta a marxizmus ellenségeinek rágalmazó kirohanásait a proletárdiktatúra eszméje ellen, megcáfolta azt a rágalmazó állításukat, miinitha a marxisták n«m arra törekednének, hogy a proletairiátus diktatúrát gyakoroljon a burzsoázia felett, hanem arna, hogy néhány személy diktatúrát gyakoroljon a proletariátus felett, s ehben többek között a Párizsi Kommün tapasztalataira hivatkozott és hangsúlyozta, hogy a Kommün a proletariátus foxradalimi hatalma volt, amely a dolgozók nagy tömegeire, a felfegyverzett népre táraaszkodott.® Az 1871 március 18-i forradalom, amely a Kommün kikiáltására vezetett, a dolgozó tömegek hatalmas íendüfetü politikai aktivitásának eredménye volt. Ezek a tömegek fegyvert ragadtak, amikoT a németek Párizst ostromolták. A francia főváros felkelt munkásai harcba indultak, hogy új nemzeti életre ébresszék Franciaországot és társadalmilag felszabadítsák az ország dolgozó tömiegeit a tőkések igája alól, akik vereséget és pusztulást hoztak az oTszág nyakába. Ez volt a történelemben az első alkalom, hogy a munkások vették kezükbe az államhatalmat, hogy saját kormányt alakítottak. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a Kommün kormánya arra irányuló tevékeny-segében, hogy összetörjie a burzsoá államgépezetet és újtípusú államot teremt- ^ Marx—Engels. Válogatott művek. Szikra, 1949, I. köt. 505. - Marx—Engels. Válogatott művek. I. köt. 466. ® Lenin Művei. 4. kiiad. 13. köt. 438. (oroszul). ' Lenin Művei. 4. kiad. 26. köt. 413. (oroszul). ® Lenin—Sztálin. Az Októberi Forradalomról. Szikra 1949. 269. Sztálin Művei. I. köt. 387. ; ^ 1 Századok 1/9