Századok 2009/1. [antikvár]

Miskolczy Ambrus TANULMÁNYOK A SZABADKŐMŰVESSÉGTŐL A NYILVÁNOSSÁGIG Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában Történetírásunk egyik jellegzetes epizódja az ún. folytonosság-vita. Ez a vita annak megítélése körül forog, hogy mi történt a szabadkőművességtől a nyilvánosságot követő politikai liberalizmus jelentkezéséig, milyen módon éltek (vagy nem éltek) tovább a felvilágosodás eszméi az 1795-ös vérmezei vérengzéstől az 1830-as évekig?1 Vannak, akik a hazai fejlődés sajátosságát a felvilágosodás és a liberalizmus közötti folytonosság hiányában látják, mások pedig fordítva, és ez utóbbiak szerint a megszakítottság látszat, az ébredés mítoszának utóhatása. A magyar demokratikus kultúra eredeti jellegzetességeiről szóló esszémben, azt próbáltam jelezni, hogy miként élt tovább a felvilágosodás a magántársasági demokratikus kultúra különböző területein.2 A továbbiakban ennek a paradigmatikus szocializációs formának, illetve csak egy-két területének a dinamikáját szeretném jellemezni, éspedig az által, hogy Kazinczy Ferenc és eszmetársai működésének néhány lényeges mozzanatára próbálok új fényt vetni, bár mélyen egyetértek azzal, amit Börne még az 1820-as években javallt: célunk nem új fényt vetni a régi sötétre, hanem régi fényt az új sötétre.3 A régi fényt a felvilágosodás hozta, egyháza: a szabadkőművesség próbálta rituálisan is éltetni. Hogyan és miként történt ez nálunk? — ez dolgozatunk első kérdése. Miként nőtt át a titkos-társasági demokratikus kultúra a magántái-sasági demokratikus kultúrába? És itt hogyan éltették a szabadságeszmét? Ezt a nagy túlélő, Kazinczy Ferenc egyik verses levelének elemzésével próbálom érzékeltetni. Majd abból mutatok be valamit, hogy miként lehetett a társadalmi rendszerváltoztatás nagy problémáját a nyilvánosság elé vinni. Végül a fő kérdésre keresem a választ: milyen módon érvényesülhetett a felvilágosodás folyamatossága? A titkos-társasági kultúra a szabadkőműves páholytól a vérpadig A modern magyar titkos-társasági demokratikus kultúra a szabadkőmű-vességgel veszi kezdetét. A magyarországi Szabadság-páholyrendszer felállítá- 1 Miskolczy Ambrus: A felvilágosodás és a liberalizmus között: folyamatosság és/vagy megszakítottság? Egy magyar történészvita anatómiája. Bp., 2007. 2 Miskolczy Ambrus: A magyar demokratikus kultúra „eredeti jellegzetességeiről" 1790-1849 Bp., Napvilág Kiadó, 2006. 3 Ludwig Börne: Gesammelte Schriften. VI. Nürnberg, 1880.78. (Börne még az 1820-as években a francia forradalomról szóló újabb és újabb művek hasznát jellemezte így: „nem vetnek ugyan új fényt a régi sötétre, mégis régi fényt vetnek az új sötétre, és arra tanítanak, hogy miként hasznosítsuk értelmesen a forradalom tapasztalatait".)