Társadalomtudomány 1942. május-június [antikvár]

Részlet: vitéz Horthy István Még csak a küszöbön állott, erős lélekkel, nagy elszánással készülve kivételesen nehéz feladatára, mégis amikor elment, hirtelen, váratlan a magyarság érzete, hogy pótolhatatlan értéket veszített benne. A kegyetlen végzet sujtott le, mint annyiszor már, a tragikus sorsú nemzet véréből vált vezetőre. Magyarnak lenni bús merészség. Ez a lelkület élt benne és talán a közeli vég sejtelme, a megdicsőülés türelmetlen akarata, a sietség, melyet talán a történelem nekivadult erőinek fenyegető robaja, a csúcson látott perspektíva félelmes izgalma váltott ki.