Fizikai Szemle 1991. augusztus [antikvár]

fizikai szemie MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathématikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította A Mathématikai és Physikal Lapokat Eötvös Loránd száz esztendeje, 1891-ben alapította XLI. évfolyam 8. szám 1991. augusztus LÉGKORI KÖRNYEZET SVÉDORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Mészáros Ernő Központi Légkörfíziltai Intézet A légkör környezetünk igen fontos közege, mivel oxigén, nitrogén, szén és más elemek formájában táplálékot szolgáltat az élővilág számára. A táplálék felvétele történhet közvetlenül, mint a légzés és fotoszintézis esetén, de úgy is, hogy a levegőből a talajra kiülepedett elemek közvetve kerülnek a növényekbe. Másrészt, mint a nap- és földi sugárzás átvitelének meghatározója, a levegő fontos szerepet játszik az éghajlat szabályozásában és megvédi a bioszférát a halálos ultraibolya sugaraktól. A légkör jelenlegi összetétele a geológiai kotok folyamán kialakult természetes folyamatok egyensúlyának következménye. Ezt az egyensúlyt veszélyezteti az emberi tevékenység, amely különböző vegyületeket, szennyezőanyagokat juttat a levegőbe. A légszennyeződés egyúttal az ülepedés mennyiségét és minőségét is megváltoztatja. Ez utóbbira jó példa a savas esők kialakulása, amelyet elsősorban a kibocsátott kénvegyületek okoznak. Adott ország hozzájárulását ehhez a regionális és kontinentális léptékű problémához ezért a kén-dioxid kibocsátásával jellemezhetjük. Ha az idevonatkozó svéd és magyar adatokat összehasonlítjuk, akkor világosan kitűnik (1. táblázat), hogy Svédország komoly lépéseket tett a kérdés megoldása érdekében, míg Magyarországon a kéndioxid kibocsátás elég jelentős. A különbség különösen szembetűnő, ha egy dollár érték termelésekor kibocsátott kén-mennyiségeket vetjük össze. Mivel a kén elsősbrban a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor kerül a levegőbe, ez azt jelenti, hogy az energiafelhasználás hatékonysága Magyarországon igen alacsony. A légköri mérések azt is kimutatták, hogy míg Svéd- Kénben IdfqtMtt kén-dioxid kibocítí. Omi« [io> t/év] egy f6re [kg/év] egy főre, egy doUAtr. [g/íy. $) MagyaroraiAg Svédorezág 710 68 110 13 1,2 országban a kénülepedés kb. 90 %-a külföldi forrásokból szármsizik, addig Magyarországon a leülepedett kén mennyiségének több mint fele hazai forrásokból jut a levegőbe (á. iáHázai). í. Táblázat A kénaepedéí értékei Magyarország Svédország 1. TáHáiai [10' T/év] 306 3Ö6~ hozai forráBok (%] 58 11 emisszió/ülepedés 2,3 0,36 A kén-dioxidból való savképződés és a savas csök hatásai összefüggnek a légköri oxidánsok, mint pl. az ózon koncentrációjával. A talajközeli ózon keletkezése igen bonyolult folyamat. Többek között a nitrogénoxidok és szénhidrogének emissziójától függ. Ebből a szempontból a svéd és magyar helyzet eléggé hasonló. Ez annak köszönhető, hogy az energiatermelésnek és az iparnak tulajdonítható magasabb magyar kibocsátást a járművek nagyobb számából következő svéd közlekedési kibocsátás kiegyensúlyozza (5. táblázat). Az emberi tevékenység egyik legfontosabb környezeti következménye az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése miatti globális felmelegedés. Ezek a gázok (szén-dioxid, metán stb.) elnyelik a Föld felszíne által kibocsátott hősugárzást, amely a talajközeli levegő melegedésével jár. Ennek a nemzetközi problémának a megoldásához minden országnak meg kell határoznia az emisszióját és mindent megkísérelnie, hogy a kibocsátást csökkentse. Magyarorszá- S. TiUázai A nitrogén-oxidok (nitrogénben kifejezve) kibocsátása és ülepedése, v&lamint az iUékony szerves szén kibocsátása Magyarország Svédország Nitrogén-oxid kibocsátás összes [10» T/év] 91 87 Nitrogén-oxid ülepedés összes [10» T/év] 47 97 Illékony szerves szén összes [10' T/év] 360 440 ElOkUsként elhangzott a svéd király látogatása alkalmából rendezett svéd-magyar környezetvédelmi konferencián az Akadémián (1991. május 28). 261