Fizikai Szemle 1991. június [antikvár]

fizikai szemleMAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRATA Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd száz esztendeje, 1891-ben alapítottaXLI, évfolyam6. szám1991. JúniusREFORM INDULATOK HELYETTA Magyar Tudományos Akadémia új ciklusa, amely legutóbbi rendes közgyűlésünkkel indult, most egy éve vette kezdetét, szinte egyidőben a politikai rendszerváltozással. A demokratikus választások nyomán megalakult üj kormány elnöke egy nappal hivatalba lépése után jött el közénk, hogy üdvözölje és támogatásáról biztosítsa a megújuló Akadémiát. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb szerepek egyike az, amelyet e különleges nemzeti intézményünk a történelmi forduló idején betölthet, és hogy a tudományos élet újjáalakulásának programját immár nem felülről írják elő nekünk, hanem tőlünk várják a kezdeményezést.Az Akadémia, teendőinek és felelősségének tudatában, valóban saját kezdeményezéséből már akkor úgy foglalt állást, hogy a legszükségesebb reformok keresztülvitele céljából sürgősen kiküld olyan bizottságokat, amelyek egy világos és egységes akcióprogram elkészítésére alkalmasak, és ennek az akcióprogramnak a keresztülvitelére mielőbb sort kerít.Most, egy év múltán, elsősorban arról kell itt számot adnunk, hogy ebből mit, hogyan sikerült megvalósítanunk, és hogy miként látjuk ma az Akadémia helyzetét, további teendőit és jövőjét.A mérleg részleteit természetesen a később sorra kerülő elnökségi beszámolónak kell majd tartalmaznia. Itt elöljáróban, inkább néhány olyan főbb kérdést szeretnék érinteni, mely elvi szempontból, meg az ország, illetve Közép-Európa keleti zónája fejlődési viszonyai szempontjából külön figyelmet érdemel.Két elvi követelményAz akcióprogram kidolgozásánál a hazai rendszerváltozás egész jellegének megfelelően kei elvi követelményt kellett figyelembe vennünk. Az egyik, az első azt kívánta, hogy végképp emeljük ki az Akadémiát és tudományos életünket abból a politikai függési rendszerből, amely a pártállam idején a maga bürokratikus eszközeivel, hierarchikus, utasításos módszereivel irányította és egyben korlátozta, gátolta a tudomány fejlődését, az alkotó tehetség kibontakozását, és amelynek maradványai az utolsó évek igazán nem lebecsülendő lazító változásai ellenéreKosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia elnökesem tűntek akkor el, sőt, elvileg újjáéledésének sem volt intézményes akadálya. Ebből nyilvánvalóan az adott struktúrák alapos átalakításának szükséges volta következett.A másik követelmény viszont az volt, hogy ezt az átalakítást úgy, olyan módszerekkel, olyan ütemben hajtsuk végre, hogy közben az Akadémia és a tudományos kutatási szervezet képes legyen fennakadás nélkül, folyamatosan működni, hogy a meglévő, megmaradt, megőrzendő értékek e sokat vesztett, szegény országban veszélybe ne kerüljenek.Ami az első követelményt illeti; emlékezhetünk arra, hogy a legutóbbi rendes közgyűlés által kiküldött különböző bizottságok előkészítő munkája, javaslatai testületi megvitatása után, még a múlt év őszén elkészült az akadémiai reform alapelveit megfogalmazó munkálat, amely egységes koncepcióba illesztette a részelemeket, és hangsúlyozta, hogy az átalakítás, a korszerűsítés folyamata ezzel még korántsem zárult le, hiszen a most esedékes lépéseket természetesen, belőlük következőleg is, továbbiaknak kell majd követni. Azt is hangsúlyozta a munkálat, hogy az alapelvek elfogadása tanúságot fog tenni arról, hogy az Akadémia mennyiben képes a jelen történelmi kihívásának eleget tenni, a visszanyert és őt megillető szabadsággal megfelelő módon élni és saját dolgait rendbetenni. Az alapelveket az 1990. decemberében tartott rendkívüli közgyűlés nem kis vita után elfogadta, és intézkedé.seket tett azok gyakorlati keresztülvitele érdekében. Hogy e téren meddigjutottunk, arra három témában később még külön szeretnék visszatérni.Ami a másik követelményt, a működőképesség fenntartását illeti, ez nyilvánvaló és természetes mind a tudomány, mind általában országunk vonatkozásában. A tudományos kutatás akkor szolgálja legjobban a nemzet érdekeit, ha saját feladatait, saját normái szerint, folyamatosan végezni tudja.A nemzetközi normáknak megfelelőenDe hadd húzzam alá ennek fontosságát adott helyzetünkben nemzetközi szempontból is.BlnBki megnyitó ta. MTA ezévi közgyűlésén, 1991. május 6-án. A szöveget Kosáry Domokos engedélyével közöljük.189