Fizikai Szemle 1991. március [antikvár]

fizikai szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd száz esztendeje, 1891-ben alapította XLI. évfolyam 3. szám 1991- március AZ ATOMENERGIA-HASZNOSÍTÁS Csom Gyula JELENLEGI HELYZETE ÉS VÁRHATÓ ALAKULÁSA I. bme. Nukleáris technikai mté^t Atomerőmüvek A nukleáris energiaipar jelenleg bonyolult helyzetben, sokak szerint válaszút előtt áll. A lakosság jelentős csoportjának bizalma megrendült az atomenergetikával szemben. Ennek főbb kiváltó okai elsősorban az 1979-ben és különösen az 1986-ban bekövetkezett atomerőmű-balesetekben keresendők. A Three Mile Island-ben 1979-ben bekövetkezett baleset során gyakorlatilag nem került többlet radioaktivitás a környezetbe, a lakosságot egyáltalán nem fenyegette veszély, véleménye ennek ellenére kezdett megváltozni. Az 1986 április 26-i csernobili atomerőmű-baleset lényegesen súlyosabb következményekkel járt a környezetre és az emberek életére. Sokan ehhez a dátumhoz kapcsolják a békés célú atomenergia-hasznosítás szüzességének" elvesztését. Annak ellenére, hogy a baleset egy olyan atomerőmű-típusban következett be, amilyen egyetlen más országban sem létezik (többek között éppen az alacsony szintű biztonsága miatt), az emberek növekvő része az atomerőművek más típusaival szemben is bizalmatlanná vált. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a fosszilis energiahordozókra alapozott villeimosenergia-tetmeléssel szemben is egyre több fenntartás merül fel, mindenek előtt környezetvédelmi megfontolások miatt. A megújuló energiaforrások hasznosítása ma még nem jelentős és a lehetőségek és árak következtében a jövőben is erősen korlátozott lesz. Az energiatakarékosságban még nagy lehetőségek vannak, de mértéke és bevezetésének üteme — többek között a szükséges nagy költségek miatt — limitált. Ezek miatt, valamint a fejlesztések nyomán a technológiában, a biztonságban és a gazdaságosságban elért ill. elérni remélt eredmények következtében az atomenergiát továbbra sem lehet figyelmen kívül hagyni. Hasznosítása nagyobb függetlenséget biztosít az import olaj, gáz és szén bizonytalanságaival, az ebből adódó esetleges gazdasági, sőt politikai destabilizáló hatásokkal szemben. 1. Az atomerőmű-kapacHások, aiomerőmű-iípusok. Az előzőekben vázolt pozitív és negatív hatások eredőjeként az atomeröműkapacitás a vártnál ugyan lassabban, de még mindig igen dinsimikusan, az egyéb villamosenergia-termelési módoknál lényegesen gyorsabban fejlődött az elmúlt mintegy két évtizedben. Ennek eredményeként a világ villamosenergia-termelésének közel egyötöde ma atomerőművekből származik. 1989 végén a világon 438 atomerőművi blokk üzemelt összesen 341615 MW(e) teljesítőképességgel. Ugyanezen évben összesen 94 atomerőművi blokk volt építés alatt 81621 MW(e) össz kapacitással. A tervezés alatti egységek száma 97, összesen teljesítőképességük 86366 MW(e) volt. Az üzemelő össz kapacitásnak kereken 31,2 %-a az USA-ban, 16,0 %-a Franciaországban, 11,2 %-a a Szovjetunióban, 9,3 %-a Japánban, 6,9 %-a Németországban volt NSZK részében, 4,3 %-a Angliában, 3,7 %-a Kanadában és 3,0 %-a Svédországban üzemelt. A maradó 14,4 %-on 18 ország, közöttük Magyarország osztozik. Néhány országban a villamos energia termelésében döntővé vált az atomerőművek szerepe. Az összes villa;mosenergia-termelésen belül Franciaországban 74,6 %, Belgiumban 60,8 %, Dél-Koreában 50,2 %, Magyarországon 49,8 %, Svédországban 45,1 %, Svájcban 41,6 %, Spanyolországban 38,4 %, Finnországban 35,4 %, Taivanban 35,2 %, Bulgáriában pedig 32,9 % az atomerőművek részesedése. Az üzemelő atomerőművek nagy része ún. víz-vizes reaktorral (LWR-rel) — nyomottvizes (PWR ill. VVER), ill. elgőzölőgtető reaktorral (BWR) — épült. Az üzemelő blokkok számából (438) mintegy 54,57 % (239 darab) PWR, ill. VVER reaktorokat, 20,55 % (90 darab) BWR reaktorokat tartalmaz. Az üzemelő össz teljesítőképességből ugyanezek a típusok 62,21 %-ot, ill. 22,35 %-ot tesznek ki. Az építés alatti blokkokon belül még nagyobb (77,45 %) a PWR-ek részesedése. Ebbe a típusba tartoznak hazai atomerőművünk reaktorai is. Az atomenergia-hasznosítás jövőbeni alakulása igen sok tényező függvénye, ezért nagyon nehezen prognosztizálható. A szakemberek csaknem egyhangú véleménye szerint a leginkább meghatározó energiaforrás a következő évszázad közepéig a kőolaj lesz. A villamosenergia-termelésben azonban egyre 73