Fizikai Szemle 1992. július [antikvár]

fizikai szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítőt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította_ XLII. évfolyam 7-szám 1992.iúlius EGY ÉLETÚT Beszélgetés a 80 éves Tarján Imrével Talján Imre 19i2-ben születelt Szabadkán. 1930-ban a szolnoki Verseghy Ferenc reálgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait (1930-35) matematika-fizika szakon a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, mint az Eötvös József Kollégium tagja. 1939-ben doktorált fizikából a Debreceni Tisza István Tudományegyetemen. A fizikai tudomány kandidátusa lett 1952-ben, a tudomány doktora 1966-ban, az MTA levelező tagja 1970-ben. rendes tagja 1976-ban. 1935-50. közt több helyen dolgozott különféle beosztásban: intézeti, illetve egyetemi gyakornok, tanársegéd, majd gimnáziumi, illetve főiskolai tanár. 1950-82. egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Biofizikai Intézetének (előző nevén: Orvosi Fizikai Intézet) igazgatója és időközben (1961-75) az MTA Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője is. 1982-től nyugalmazott egyetemi tanár az Egyetemen, illetve tudományos tanácsadó az MTA Természettudományi Kutatólaboratóriumaiban (TTKL). 1959-63. az általános orvostudományi kar dékánja, 1970-73. a SOTE tudományos rektor-helyettese, 1976-90. az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának elnöke (ezt megelőzően több éven át osztályelnök-helyettes, illetve osztálytitkár-helyettes volt). 1961-ben Kossuth-dijal, 1985-ben Állami Dijat kapott, az évek során több kormánykitüntetésben részesült. Számos bizottság tagja, tisztségviselője volt az Egyetemen, az Akadémián, különböző tudományos és társadalmi egyesületekben. Több hazai és külföldi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Összesen kb. 170 tudományos tárgyú, pedagógiai, kutatásszervezési, tudománypolitikai cikk, több szabadalom és kb. 10 könyv szerzője (társszerzője), egyesek szerkesztője is, közöttük: „Laboratory ManuaI on Crystal Growth" kézikönyv (1972) és a „Fizika orvosok és biológusok számára"(1964, -68, -71), valamint a „Biofizika alapjai" (1977, -81, -87, -91) egyetemi tankönyv-kézikönyv (az előbbi oroszul és lengyelül, az utóbbi angolul és németül is). Minden volt munkatársad nevében szeretettel köszöntelek 80. születésnapodon. Jó egészséget és sok örömet kívánok. Engedd meg, hogy ez alkalomból elbeszélgessünk, ezt a nem könnyű időszakot, a 20. századot majdnem kitöltő életutadról. Bevezetőként a mai fiatalság okulására meséld el élet-utadat megismerkedésünkig 1950-ig, amikor is átvetted az akkori Orvosi Fizikai Intézet vezetéséi. Azért tartom a mai fiatalok számára érdekesnek fiatal éveidet, mert azok 1945-ig a kapitalizmusban zajlottak Nyilván jó családi, iskolai és egyetemi háttér, valamint a kemény munka tette lehetővé, hogy fiatalon egyetemi tanán kinevezést nyerj el. A mai fiatalságnak sok vonatkozásban hasonló körülmények között kell kialakítania egyéni életútját, és talán ismét hozzá kell szoknia a kemény munkához. Pa, első jelentős élményem, hogy az érettségi előtt (1930) megnyertem az országos középiskolai tanulmányi versenyt fizilíából. A diáksiker természetesen kihatott a pályaválasztásra is. így kerültem a matemalika-rizika szakra. Az egyetemet Budapesten végeztem az líötvö.s Kollégium tagjakéul. Akkor még Richler Imrének hívlak. Apám, aki állami elemi iskolai igazgaló-laníló volt, cp|3cn diplomázásomkor (1935) magyarosította nevel. Állami alkalmazottnak akkortájt ajánlatos volt ezt megtenni. A Kollégium voll a másik nagy élmény, ami különös hatással voll rám. Megtanultam tisztelni, szerelni és becsülni a tudományt. A lanulás nem kényszer voll számunkra, hanem igény, szükséglel, ha úgy tetszik: öröm cs szórakozás. Hallgatóimnak is beszélek erről; arról is, hogy baj, ha az éttékskála nem a képességekre, ludasra, teljesítményre épül. Remélem, a nemrég felújított Kollégium is új utakon, de erre vezet. A következő élményem már Debrecen, pontosabban a Gyulai-tanszék voll. 1935 végén egész véletlenül értesültem arról, hogy Szalay Sándor, aki akkor a debreceni Tisza István Tudományegyelem Orvoskari Kizikai Intézetében Gyulai Zoltán tanársegédje voll, Cambridge-be megy 8 hónapos ösztöndíjjal Rutherfordhoz és helyettest keres. Mi az Eötvös Kollégiumból ismertük egymást, ő ajánlott be Gyulainak. így vitt jó sorsom Gyulai Zoltánhoz, aki előzőleg engem, mini egyetemi hallgatót nem ismert, hiszen ő a debreceni katedrára Szegedről Frőhlich Pál mellől került. Az első időkben - mig Szalay Sándor Cambridge-böl nem jött vissza - gyakorlatilag csak kelten voltunk Tomka Pállal. (Boros János is csak 1-2 évvel később került Szegedről Debrecenbe.) Mi láttuk el mind a fizika-szakos bölcsészek, mind a medikusok laboratóriumi gyakorlatait, vezettük az előbbiek diplomamunkáját, amit akkor szakdolgozatnak hívtak. Az adminisztrációt is mi végeztük és közben jutott időnk tudományos-kodni is. Gyulainál új világba kerültem, ő ugyanis más szemléletet képviselt a fizikában, mint amit Pesten megismertem. Budapesten a rendkívül dinamikus Ortvay Rudolf révén az elmélet volt erős. Gyulai pedig a göttin-geni iskola tagja volt, R. W. Pohl követője, a klasszikus 241