Természet Világa 1997. november [antikvár]

részlet Csaba György Bárány & Co. (Variációk "Dolly" jeligére) Ian Wilmuth brit kutató 1997 márciusában közölte eredményeit, amelyek szerint testi sejt magját magtalanított petesejtbe ültetve életképes bárány született (I. Természet Világa, 1997 augusztus). A hír óriási nemzetközi érdeklődést keltett, úgy is mint olyan biológiai beavatkozás, melynek humán vonzata lehet. Nemzeti és nemzetközi fórumokon hangzottak el vélemények az eljárás veszélyeiről, s a világ vezető politikusai máris bejelentették tiltakozásukat a hasonló beavatkozások emberen történő elvégzése ellen. Anélkül, hogy wilmuth eredményeit lekicsinyelnénk, el kell mondani, hogy az áttörés e területen már jóval korábban megtörtént. Gurdon ugyanis már a hetvenes években közölte, hogy nukleázt (magtalanított) békapetesejtbe testi sejtből mag vihető át, és ez lehetővé teszi teljes értékű béka kifejlődését. Ezzel bizonyítást nyert egyrészt az, hogy a testi sejtek génállományra a differenciálódással nem veszít információtartalmából, másrészt, hogy a petesejt ciptolazmája a differenciálódás által gátolt génállományt reaktiválni tudja olyan mértékben, hogy az a továbbiakban a teljes programot le tudja futtatni. Ezzel a kísérlettel vált lehetővé más gerinces élőlények klónozása is. A vizsgálatok eredményei alapján Taylor "biológiai pokolgép" c. könyvében megjósolta, hogy a módszer felhasználásával egyszer embert is klónozni fognak. Most azonban még "csak" egy bárány klónozása történt meg. Miért van mégis, hogy egy vezető tudományos szaklapban megjelent közleménynek ekkora nemzetközi visszhangja támadt nem szakmai körökben is?