Amikor most, az 1972-es esztendő utolsó napjaiban olvasóink asztalára helyezzük a Korunk első Évkönyvét, az indítás tudatosságával és a továbbhaladás messzehullámzó gondolataival fürkésszük, egyelőre magunkban: milyen céllal engedjük útjára ennek a sajátos műfajú...
A 19. század végének és a 20. század elejének egyik legkiválóbb és legsokoldalúbb magyar nyelvésze, Simonyi Zsigmond 1853-ban született Veszprémben. Jelentőségének pár mondatban való vázolását Bárczi Géza is lehetetlennek tartotta a nagy tudós születésének 100....
Részlet a könyvből:"Először mint nevelővel, leendő tanárok tanítójával találkoztam vele. A harmincas évek elején a budapesti egyetem tanárképző intézetében tartott számunkra magyar stílusgyakorlatokat és előadásokat a magyar nyelv és irodalom tanításának...
Részlet a könyvből:
"Ascoli, Paris, Meyer, Gauchat és mások az elmúlt század végén tisztázták, hogy nyelvjárási határokról nem vagy csak erős fenntartással beszélhetünk, mert egyik nyelvjárási jelenség határai csak ritkán esnek egybe egy másikéval. Az izoglosszák...
Részlet:
Reguly, Hunfalvy, Budenz és nyelvészeti irodalmunk megindulása.
Az elmúlt évben jelent meg a Nyelvtudományi Közlemények ötvenedik kötete, Budenz József századik születése napjára, az ő nagy emlékének szentelve. Benne a mester késő utódainak, hálás...
Részlet a kötetből:
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának vitája a leíró nyelvtan tárgyáról és feloszlásáról*
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága 1953 áprilisában nyilvános vitaülést rendezett a magyar leíró nyelvtan tárgyának...
Részlet a könyvből:
Még a módszeres magyar leíró jellegű nyelvjáráskutatás és jóval a magyar nyelvjárástörténeti vizsgálódások megindulása előtt - mai tudásunk szerint - Gyarmathi Sámuel vette elsőül számba a címbeli, különleges határozórag- csoportot. Utána, de...
MAGYAR NYELV
LVIII. ÉVF. 1962. MÁRCIUS 1. SZÁM
A finnugor zárhangok ősmagyar kori történetéhez
1. Az ősmagyar kor nyelvünk történetének igen fontos szakasza nemcsak hosszú tartama miatt, de azért is, mert az ugorságból kiváló előmagyar nyelvjárás ebben a korban vált —...
Részlet:
A magyarok említése a Konstantin-legendában
1.Bevezető. A hazai történettudomány a honfoglalás előtti korszak magyar vonatkozású forrásai között a Konstantin (Cirill)- és a Metód-legendát, avagy más néven a Pannóniai Legendákat is számon tartja (MHK. 352-4). S bár...
Részlet az 1. számból:
A 'tectum; Dach' fogalma neveinek eredete és története nyelvünkben
1.Mint ismertes, a 'tectum; Dach' fogalmára három közismert szó van nyelvünkben: fedél, tető, házhéj, illetőleg hajazat. Találkozunk ezeken kívül XVI. és a XVII. században még a...
Részlet a könyvből:
"A második világháború kíméletlenül söpört végig hazánkon. Az egész ország hadszíntér lett. Nagyobb városainkban és közlekedési gócpontjainkban az ostrom és a tankcsaták még azt is elpusztították, amit a már mindennapossá váló légitámadások...
Részlet:
"Magyar Nyelv
LXIII. évf. 1967 március 1. szám
Az első nemzetközi magyar nyelvészeti kongresszus
1. Hazai nyelvtudományunkban immár szinte hagyományossá vált, hogy a szakemberek két-három-négy évenként országos jellegű kongresszusra, konferenciára, megbeszélésre...
Részlet:
"Magyar Nyelv
LXIV. évf 1968. március 1. szám
A nyelv artikulációs mozgásairól a röntgenfilmek fényében
Mivel a röntgenkinematográfia csak az utóbbi években fejlődött ki annyira, hogy alkalmazása a természetes gyorsasággal artikulált hangképző mozgások...
Előszó
Évkönyvünk formája ezúttal eltér a szokásostól. Ezt kettős ok magyarázza. Egyik az, hogy 1986-ban ünnepeltük Csűry Bálint születésének századik évfordulóját. Ez alkalomból 1986. február 21—22-én a Magyar Nyelvtudományi Társaság közreműködésével...
1541 óta, amikor Budavár eleste után az erdélyi fejedelemség lett a magyar királyság történeti hivatásának örökösévé, Erdély történeti életének egyik leghatalmasabb erőtényezője a magyar iskola. Az önálló állami életre kényszerült Erdély másfélszázadon át...
1541 óta, amikor Budavár eleste után az erdélyi fejedelemség lett a magyar királyság történeti hivatásának örökösévé, Erdély történeti életének egyik leghatalmasabb erőtényezője a magyar iskola. Az önálló állami életre kényszerült Erdély másfélszázadon át...