A Hadtörténeti Múzeum értesítője 12. [antikvár]

ELŐSZÓ „Nincs azon mit röstelkedni, hogy a háború első heteiben olyan költeményt írt a költő, amiben az foglaltatik, hogy:» csak előre a szörnyű tusákban és hozzátok vissza a hősök korát «. Istenem, a háború első hetei! Akkor még alig akadt köztünk olyan nagyokos, akit meg ne csapott volna a menetszázados, virágos mámor!'" - írta Tóth Árpád a N)mgat 1916/24. számának Figyelő rovatában, Háborús lírikusok című kritikájában. Eleinte az otthonmaradók is lelkesen üdvözölték a hadbalépést, a kezdeti hév azonban hamar szertefoszlott. Mert bár a harcok színtere, a front az első világháború folyamán a legtöbb esetben még egyértelműen elkülönült a hátországtól, a tartós hadiállapot addig soha nem látott és átélt mértékben befolyásolta a háborúban csak áttételesen résztvevők életkörülményeit, megélhetését is. Ezért tűzte ki célul az első világháború eddig marginálisnak tekintett magyar hátországi történéseinek, jelenségeinek vizsgálatát egy, a HM HIM Hadtörténeti Múzeum égisze alatt 2008 óta évente megvalósult tanácskozás-sor. A hátország a hadviselő ország azon területe, amely a hadműveletekben nem vesz részt, ezzel szemben biztosítja a nyersanyagellátást, a termelést, valamint mentálisan és morálisan támogatja a harcoló alakulatokat. Mindenekelőtt a múzeumokban őrzött kulmrális tárgyi örökség értelmezésével próbáltuk feltárni azokat a jelenségeket, amelyek szinte észrevédenül átszőtték és meghatározták az első világháborús hátországban élők mindennapjait. Úgy határozmnk, hogy múzeumi évkönyvünk ezen számát a három lezajlott háborús hátország-konferencia előadásainak szenteljük. Volt már erre precedens: az Értesítő 4. számában a Magyar Millennium alkalmából megrendezett „Kard és koszorú - Ezer év magyar katonai jelképei" időszaki kiállításhoz kapcsolódó konferencia anyagát tettük közzé. Az írások közt találhatunk olyan hozzászólást, amely egy tárgy vagy tárgycsoport értelmezését, körülhatárolását tűzi ki célul; mások jótékonysági szervezetek működését vizsgálják; színházi vagy irodalmi fórumot vagy művet elemeznek; a háborús viszonyok egészségügyi, szociális és gazdasági metamorfózisát veszik górcső alá, tükröztetve a békebeli helyzethez képest bekövetkező életmód-váltást. Gyermekélet, térképhasználat, hadiipari termelés, néprajzi vonatkozások, hadigondozás, öltözködési szokások - hogy csak néhányat emeljünk ki az előadástémákból. Ezúttal az első közlésre váró, vagy a kötetbeli megjelenés érdekében átdolgozott szövegekből válogathattunk. Az áttekinthetőség kedvéért közreadjuk a három konferencia tematikus egységekbe rendezett programját is. Az itt szereplő írások távolról sem képviselnek egységes stilust. A szerzők szabad kezet kaptak abban, hogy csupán előadásuk szövegét bocsátják a rendelkezésünkre, vagy az eredendően 20-20 perces előadásukat tanulmánnyá fejlesztik. Ezen okból olvashatók egymás mellett lábjegyzettel gondosan ellátott és azt teljesen nélkülöző írások is.