kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Angyal Dávid - Századok 1916/1-10./A magyar történeti irodalom 1915-ben [antikvár]
 
Részlet: Az új magyar és úgynevezett közös czímerekről. (Felolvasás, tartatott háborús jótékony czélra, Budapesten, a Budapesti Közlöny hivatalos lap 1915. évi 257. számában ez ügyben közzétett legfelső elhatározások alkalmából.) Azt gondolom, a magyar országos vagy állami czímer minden magyar ember előtt eléggé ismeretes, s inkább csak a körülmények változnak, a melyekhez képest a jól ismert és naponta látott czímerre időnként nagyobb szeretettel és lelkesedéssel tekintünk. Most azonban...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
18000 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet: Az új magyar és úgynevezett közös czímerekről. (Felolvasás, tartatott háborús jótékony czélra, Budapesten, a Budapesti Közlöny hivatalos lap 1915. évi 257. számában ez ügyben közzétett legfelső elhatározások alkalmából.) Azt gondolom, a magyar országos vagy állami czímer minden magyar ember előtt eléggé ismeretes, s inkább csak a körülmények változnak, a melyekhez képest a jól ismert és naponta látott czímerre időnként nagyobb szeretettel és lelkesedéssel tekintünk. Most azonban a sok mindent felforgató és sok értéket újra meghatározó háborúban valami történt e czímerben és e czímer körül, a miről érdemes, sőt kell is beszélnünk, hogy ez esemény jelentőségét kellőleg megértsük. I. Mikor a magyar országos czímernek főleg történelmi és heraldikai alapon való ismertetésébe s egyes részei jelentőségének magyarázatába fogok, a fonalat ott veszem fel, a hol hazánk történetének az 1867. évvel kezdődő alkotmányos korszakában először állapították meg Magyarország czímerét. Ez 1874 február 9-ikén történt, a mikor is ő Felsége, mint látszik, az akkori kormány által bizalmasnak tekintett úton, Magyarország czímerét az új állampecsét jóváhagyásával szentesítette. E czímer két főrészből áll. A középső pajzsban Magyarországnak kisebb czímere foglal helyet, mely a Dalmát, Horvát és Szlavon országok, továbbá Erdély és Fiume czímerét magában foglaló nagyobbik pajzsra van fektetve. (L. 1. ábra.)
Angyal Dávid művei
Berend Miklós művei
Boros János művei
Csánki Dezső művei
Csillag Mária művei
Darkó Jenő művei
Dékáni Kálmán művei
Domanovszky Sándor művei
Erdélyi László művei
Fest Aladár művei
Gárdonyi Albert művei
Görgey István művei
Gr. Teleki Pál művei
Grexa Gyula művei
Gyalokay Jenő művei
Hóman Bálint művei
Iványi Béla művei
Jánossy István művei
Kemény Lajos művei
Koszó János művei
Krámer Tamás művei
Lampérth Géza művei
Lechner Jenő művei
Melich János művei
Miskolczy István művei
Molnár Ferencz művei
Németh Ambrus művei
Palóczi Edgár művei
Pasteiner Iván művei
R. Kiss István művei
Sörös Pongrácz művei
A szerzőről
Szabó Dezső művei
Szabó Dezső (Kolozsvár, 1879. június 10. – Budapest, 1945. január 13.) magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagy hatású képviselője. Bátyja Szabó Jenő református lelkész, költő.

1879-ben született Kolozsváron, kisnemesi tisztviselőcsalád tizedik gyermekeként. A kolozsvári református gimnáziumban érettségizett 1899-ben, majd a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait magyar–francia szakon. Kiemelkedő tehetsége révén bekerült az Eötvös József Collegiumba, ahol összebarátkozott Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal és Szekfű Gyulával. Egyetemi évei alatt finnugor nyelvészettel foglalkozott.

1905-ben megszerezte magyar–francia szakos tanári diplomáját, rövid ideig helyettes tanár volt a budapesti II. kerületi főreáliskolában, majd Párizsba került állami ösztöndíjjal. Hazatérése után 1906 szeptemberétől a budapesti IX. kerületi felső kereskedelmi iskolában tanított; 1907 októberétől a székesfehérvári, 1908 áprilisától pedig a nagyváradi állami főreáliskolához helyeztek át. Ezt követően tanított még Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén, de mindenhonnan botrányos körülmények közepette helyezték tovább. Az 1910-i tanármozgalomban heves vitába keveredett Tisza Istvánnal, ennek révén került a Nyugat, majd a Huszadik Század körébe. Éveken keresztül ezek munkatársa volt, első novellái a Nyugatban jelentek meg.

1918-ban az őszirózsás forradalom Lőcsén találta, innen települt fel Budapestre irodalmi szabadúszóként. Személyesen élte meg a Tanácsköztársaság és a proletárdiktatúra időszakát, és azokat idegennek és nemzetellenesnek tartotta, ezért vidékre menekült. Mivel úgy látta, hogy az országban „az elsősorban zsidó hadiszállítók nemzetellenes üzelmei” folynak, emiatt az a véleménye alakult ki fiatal korában, hogy „Magyarországot a kapitalizmus béklyóba vetette”, és mindezt a szocializmussal együtt a zsidók tevékenysége eredményének tekintette.

1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyarpusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv óriási érdeklődést keltett, egy csapásra ismertté és híressé tette. A húszas évektől az erőteljes antiszemitizmus mellett németellenesség is érzékelhető volt műveiben. 1923-ban az Auróra felelős szerkesztője lett, majd Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előörs címmel, a lapban „fajvédő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a németeket tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a zsidóságot. A zsidóság iránti kritikus hozzáállása ugyanakkor nem illeszthető be egyértelműen a kor szélsőjobboldali antiszemita áramlatai közé, s éppenséggel ezekről ugyanolyan elítélően írt, mint magáról a zsidóságról. Az antiszemitizmuson és a németellenességen túl Szabó Dezső harcos ellensége volt a katolicizmusnak is.

1935-ben Björn Collinder, az Uppsalai Egyetem finn-ugor nyelvprofesszora javaslatára irodalmi Nobel-díjra jelölték, de abban az évben végül nem adták át az elismerést.

A harmincas években eleinte támogatta Gömbös Gyula nemzeti munkatervét, majd elfordult attól, és fokozatosan szembefordult a Horthy-korszak vezetőivel. 1932-ben írta a Feltámadás Makucskán, 1934-ben A kötél legendája című művét. A véleménye szerint nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította. Politikailag inkább Mussolini fasizmusával szimpatizált, mint Hitler nemzetiszocializmusával, sőt, elítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.

1945-ben, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten, Rákóczi téri lakása óvóhelyén. Éhségtől is legyöngült szervezetét könnyen ragadta magával a halál, amit valószínűleg tüdőgyulladás okozott. Négy évvel később került át a Kerepesi temetőbe, minden szertartás és búcsúztatás nélkül. Lírai hangvételű szépírói munkája, Életeim című önéletírása befejezetlenül maradt.
Szádeczky Kardoss Lajos művei
Szentgáli Károly művei
Szentkláray Jenő művei
Szentpétery Imre művei
Takáts Sándor művei
Újhelyi Péter művei
Vári Rezső művei
Wertheimer Ede művei
Zoltványi Irén művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet