Századok 1916/1-10./A magyar történeti irodalom 1915-ben [antikvár]

Részlet: Az új magyar és úgynevezett közös czímerekről. (Felolvasás, tartatott háborús jótékony czélra, Budapesten, a Budapesti Közlöny hivatalos lap 1915. évi 257. számában ez ügyben közzétett legfelső elhatározások alkalmából.) Azt gondolom, a magyar országos vagy állami czímer minden magyar ember előtt eléggé ismeretes, s inkább csak a körülmények változnak, a melyekhez képest a jól ismert és naponta látott czímerre időnként nagyobb szeretettel és lelkesedéssel tekintünk. Most azonban a sok mindent felforgató és sok értéket újra meghatározó háborúban valami történt e czímerben és e czímer körül, a miről érdemes, sőt kell is beszélnünk, hogy ez esemény jelentőségét kellőleg megértsük. I. Mikor a magyar országos czímernek főleg történelmi és heraldikai alapon való ismertetésébe s egyes részei jelentőségének magyarázatába fogok, a fonalat ott veszem fel, a hol hazánk történetének az 1867. évvel kezdődő alkotmányos korszakában először állapították meg Magyarország czímerét. Ez 1874 február 9-ikén történt, a mikor is ő Felsége, mint látszik, az akkori kormány által bizalmasnak tekintett úton, Magyarország czímerét az új állampecsét jóváhagyásával szentesítette. E czímer két főrészből áll. A középső pajzsban Magyarországnak kisebb czímere foglal helyet, mely a Dalmát, Horvát és Szlavon országok, továbbá Erdély és Fiume czímerét magában foglaló nagyobbik pajzsra van fektetve. (L. 1. ábra.)