Valóság 2000. október [antikvár]

GECSE GÉZAÁllam és nemzetElőnyök és hátrányok az Európai UnióbanGecse Géza: - Sok szeretettel köszöntőm Orbán Viktor miniszterelnököt és Habsburg Ottót, a Páneurópa Unió elnökét Az Európai Unió felé haladva állam, nemzet és a különböző nemzeti közösségek viszonya olyan kérdés, amely bennünket, magyarokat itt, Európa közepén különösen foglalkoztat, s még inkább érdekli a határon túl élő magyar nemzeti közösségeket Az úgynevezett Európai Unió-szkeptikusok hatására nálunk is felmerülnek bizonyos kételyek. Az elmúlt napokban folyamatosan kértük hallgatóinkat arra, hogy fogalmazzanak meg olyan kérdéseket, amelyeket feltehetünk vendégeinknek. Akadt olyan vélemény is, amely szerint elképzelhető, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk hazánk kirablását jelenti majd.Habsburg Ottó: - Először is azt szeretném mondani, hogy az Európai Unió számomra nem elsősorban gazdasági kérdés. Ha az ember végigjárja a Duna medencéjét, megtapasztalhatja: a nagy haladás ideje a XIX. század második felében és a XX. század első évtizedében volt, amikor a béke biztosnak látszott, s ez volt az első feltétele a gazdasági haladásnak is. Ezért Európa elsősorban biztonsági kérdés. Ebből a szempontból azt hiszem, hogy jól haladtunk. Az a tény, hogy a magyar nemzet óriási többséggel megszavazta Magyarország belépését a NATO-ba, nagy siker volt nemzetünk és a szervezet számára is.- A magyar mezőgazdaság teljesítőképessége, sajnos, messze elmarad az EU-orszá-gokétől A csatlakozás után hogyan tud majd a magyar paraszt megélni? Mi lesz a hazai termeléssel? - kérdezi Kiss Pál közgazdász BudapestrőlH. O.: - Kérem szépen, a magyar mezőgazdaságban óriási a fantázia. Ne felejtsük el, hogy gazdasági haladásunk mostanáig főleg a meg nem újuló nyersanyagokon alapult. De ezek a nyersanyagok lassanként a végüket járják. A megújuló nyersanyagoknak ezért döntő szerepük lesz néhány év múlva, s ebben Magyarországnak óriási lehetőségei varrnak. Eimek azonban nemcsak az a feltétele, hogy megtartsuk a földünket - azt a Jóisten megtartja -, hanem az is, hogy megtartsunk egy kisgazdatársadalmat Magyarországon. Mert húsz év múlva óriási szükségünk lesz rájuk.Orbán Viktor: - 1990-ben azt kellett eldönteni, hogy mire alapozzuk a romjaiban heverő magyar gazdaság újjáépítését. És szembe kellett néznünk azzal a szomorú térmyel, hogy - a szocializmus következményeképpen, az 1990-et megelőző világrendben, a keleti régióban elfoglalt helyünk miatt - Magyarországon nincs olyan tőke, amely az ország gyors gazdasági felépítését lehetővé termé. Jól képzett munkaerőnk van, szorgalmasak az emberek, de tőke nincs, ezért 1990-ben - a parlament többségének támogatásával - azt a döntést hozta az akkori kormány, hogy a magyar gazdaság nem tehető verseny- és életképessé egyfelől külföldi tőke behozatala nélkül, másfelől a nyugati gazdasági élet vérkeringésébe való bekapcsolódás nélkül. Ez az út egyébként némileg eltér attól, ahogyan például Németország a második világháború után újjáépítette saját magát. Az belső erőből történt. A modem világban ne-A beszélgetés a Gellért Szállóban hangzott el 2000. május 18-án. A közönségtalálkozót Gecse Géza vezette. A vitaest szerkesztett változata először a Kossuth rádió Határok nélkül című műsorában volt hallható 2000 májusában. Az alábbiakban az elhangzottak szerkesztett változatát adjuk közre. A Határok nélkül szerkesztőségének honlapján (www.hatnelkul.radio.hu) a kétórás találkozó nyomtatott változatát teljes terjedelmében elolvashatják.