Világtörténet 1998. tavasz-tél I-II. [antikvár]

TÍMÁR ATTILAKULTURÁLIS ASSZIMILÁCIÓ ÉS KETTŐS IDENTITÁS; A BIRMINGHAMI IPARI ELIT DZSENTRIFIKÁCIÓJAI. részA (felső) középosztály nemesedése, dzsentrifikációja", melyet elsősorban a 19. századi angol társadalomtörténet jellemzőjeként szoktak emlegetni, egyáltalán nem számít kizárólagosan 19. századi jelenségnek, hiszen a burzsoázia felfelé törekvésének folyamata már Dániel Defoe figyelmét is felkeltette, sőt, lényegében a nyitott elit elmélete" is tőle eredeztethető.Az angol középosztályok dzsentrifikációja meglehetősen kedvelt kutatási témává vált az elmúlt évtizedekben, a kérdéskörben kirobbant viták időnként komoly viharokat váltottak ki szakmai körökben. Alapvető problémának számít az, hogy a dzsentri-fikáció fogalma nincs kellőképpen definiálva. Eleve nem könnyű átlátni azt, melyik szerző mit is ért dzsentrifikáció alatt. A gentrification jelentheta)dzsentrifikációt (vagyis a közjogilag nem nemes gentryhez való felemelkedést),b)arisztokratizálódást (vagyis abba a rendkívül szűk - mindössze pár száz főt magában foglaló - körbe való bekerülést, melyet a törvény szerint ténylegesen nemesnek" számító, a House of Lords munkájában való részvétel lehetőségével bíró peerage jelentett),c)vagy magában foglalhatja mindkettőt.Azt, hogy a két folyamatot mennyire nem szokás elválasztani egymástól, jól példázza a Lawrence Stone, a probléma egyik kétségkívül legavatottabb kutatója által alkalmazott kritériumrendszer, mely a dzsentrifikáció bekövetkeztét hivatott eldönteni. Ennek négy elemét a következő tesztjellegű kérdések alkotják:1.Mennyire volt könnyű örökletes címeket szerezni (vagyis bekerülni a peerage soraiba)?12.Hányan részesültek a gentrykre jellemző oktatásban?3.Hányan lettek közülük parlamenti képviselők?4.Hányan vettek feleségül gentry leányzót?2Mindezek tudomásulvételével, a továbbiakban én sem fogom következetesen kettéválasztani a dzsentrifikáció, illetve az esetleges arisztokratizálódás folyamatát, ameny-nyiben dzsentrifikációról beszélek, az mindkettőt magában foglalhatja majd.3 Annál is inkább, mert - mint ahogyan azt bizonyítani fogom - a dzsentrifikáción, mint komplex gyűjtőfogalmon belül, nem az arisztokratizálódás-dzsentrifikálódás fogalompár mentén fognak meghúzódni a kérdéskör legérdekesebb kérdései; az egész folyamat bekövetkeztének szempontjából nem ez a szubkategorizáció lesz a legfontosabb.A dzsentrifikáció-vita - ha a végletekig leegyszerűsítjük, akkor - mindekelőtt arról szól, volt-e olyan mértékű a középosztályok társadalmi asszimilációja, amely lehetővé teszi, hogy a dzsentrifikációt joggal említsük a modern kori Anglia társadalomtörténetének fontos jellemzőjeként; eléri-e a dzsentrifikáció gyakorisága azt a szintet, mely