A 100 legjobb almás finomság [antikvár]

Mosolygós, piros, kerek, édes - alighanem legtöbbünknek ez az asszociáció "ugrik be" az almáról. Pedig hát lehet zöld, sárga, bordó, sárga alapon pirosas cirádás mintájú, sárgás-zöldes-pirosas is. Lehet apró, közepes, nagy, óriási, s a formája sem mindig gömbölyű: van csücskösen kerek, szív alakú, van lapított, mint a pogácsa, van kissé körte formájú is, és van, amelyik szabálytalan, rücskösen kerek, rajta redők, dudorok...Mert annyiféle van belőle, s ízre is mindegyik más: édeskés-savanykás a korai nyára alma, fanyar-kesernyés-édes a birs, édesen savanyú az illatos zöldalma, borízű a késő nyári, kora ősszel édes, mézillatú almák teremnek, a késő őszi almák szintén édesek - mindenki megtalálja az ízlésének leginkább megfelelőt. A húsuk sem egyforma: ropogósan friss, kemény az egyik, harsog a fogunk alatt a másik, s ínyünkre folyik a nedve, a harmadik omlós, vajpuha húsú, alig kell harapni, szinte az ínyünkkel is szétmorzsolhatjuk. A negyedik kásás, ikrás húsú, az ötödik erős, rostos, szinte birkózni kell vele...