A 100 legjobb sajtos finomság [antikvár]

A sajtkészítés tudományát a borkészítéssel és a serfőzéssel lehet csak összehasonlítani. Nemcsak ősisége, hanem összetettsége révén, továbbá, hogy a sajtkészítésnél is mikroorganizmusok játsszák a főszerepet. Véletlen felfedezések egész sora vezethetett odáig, míg az ember rájött, hogy tejelő háziállatainak (szarvasmarha, kecske, juh) tápláló nedve, a tej, ha megromlik, nem kell kidobni. Csak várni kell. A türelmesek pedig, akik tovább vártak, valami csodában részesültek. Sajtnak nevezik ezt a csodát. Persze, ezek a legelső sajtok mai, kifinomult érzékeinknek bizonyára nem felelnének meg. Talán őseinknek sem ízlett olyan nagyon, de mindenesetre meg lehetett enni. Azután rájöttek arra, hogy ha a szopósborjak egyik gyomrának (az oltógyomornak, ami a négyszeres osztású kérődzőgyomor-rendszer negyedik gyomra) a nedvéből adnak a tejhez, az gyorsabban megalvad, és elmaradnak a kellemetlen, romlott ízek és szagok.