A kínai bor dicsérete [antikvár]

A bornak természetesen minden kultúrában komoly jelentősége volt és van. A kínai borról mindenekelőtt azt kell elmondani, hogy többnyire gabonából erjesztett és égetett pálinkáról van szó; a szőlőbor a régi Kínában ritkaságnak számított. A bor (vagy éppen pálinka) élvezete az európai kultúrában is fontos szerepet játszik, nem csupán a népi, hanem a "magas" kultúrában is; s természetesen igen sok költő megénekelte a bor dicséretét. A régi kínaiak azonban a bornak nem csupán a búfeledtetés szeretetét tulajdonították, hanem egy egészen különleges szerepet is. A taoizmus és a buddhizmus hatására úgy gondolták, a borivás kiragadja őket a világ mocskából egy jobb világba, ahol megismerhetik a külvilág dolgainak rejtett törvényeit. Ezért ivott a régi Kínában oly sok szellemi kiválóság, s ezért eszményítette is a borivást. Ez a taoista-buddhista gondolat egyébként egyenes folytatása a népi sámánizmus felfogásának és eksztázisra törekvő gyakorlatának.