A magyar serfőzés története II. [antikvár]

Részlet: Buda középkori serfőzésére nézve kevés, ámde teljesen jellemző adatot szolgáltat a Budai Jogszokás-gyüjtemény, a közönségesen Ofner Stadtrecht-néven emlegetett Codex, a budai mészáros Céhnek az 1498-1538 évekre vonatkozó Sáfárkönyve és II. Lajos Király Úr háztartásának Sáfárkönyve. Ezeket az adatokat az eddigi irodalom félreértette, mert nem volt tisztában a Telkes Jogon való Boros Uraságos illetőleg Seres Uraságos itallajtoló (leuthgeben) Szabadság, a középkori Albergatoriumok ls a Seres Főzés ama középkori formáival, melyeket egész Magyarországon mint a Telek-hez kötött városi Polgári Szabadságok velejáróját mutattunk be egész tanulmányunk során.