A mézeskalács készítésének kiskönyve [antikvár]

Egyik legrégebbi fűszernövényünk a gyömbér, amely évszázadokon keresztül a világ minden táján a kereskedelem egyik szereplője volt, ennek köszönhetően lenyűgözően változatos felhasználási területei alakultak ki. Ezek közül a legismertebb az édes kekszek és sütemények ízesítése. Gazdagon díszített ünnepi házikók, fűszeres gyümölcskenyerek, teasütemények, vaskos aprósütemények és kekszek, puszedlik, kalácsok - egyaránt mézeskalácsfélék. Gyömbér kapható frissen, amelyet édes és sós ételekbe is használunk reszelve (így a rostos részei nem kerülnek az ételbe). A gyömbéres mézeskalács általában szárított, őrölt gyömbérrel készül, amely kellemes, fűszeres ízt ad az elkészült ételeknek. Süteményekhez, kekszekhez, kenyerekhez, töltelékekhez friss gyömbérgyökeret, vagy cukrozott, felaprított gyömbért használhatunk. A könyv a gyömbéres mézeskalács sütésének dekoratív változatát ismerteti. Ez a technika az utóbbi évszázad során alakult ki, amikor a gyömbéres mézeskalács egyre népszerűbbé vált szerte Európában. A középkori vásárok kedvelt portékája volt a kedves formájú, díszített és fűszerekkel megtűzdelt gyömbéres sütemény. Egyes vásárok mézeskalács-vásár" néven váltak ismertté, és a látogatók ajándék gyanánt legtöbbször mézeskaláccsal tértek haza vásárfiaként".