A mi otthonunk 2004/6. [antikvár]

Közös életünket Pest mellett, a nagymama lakásában kezdtük - meséli Olga. Később első saját otthonunk egy szombathelyi panellakás volt, hiszen a párom onnan származik. Ám nem sokkal azután, hogy odaköltöztünk, elkezdtem az MTV-ben dolgozni, és ingáznom kellett Budapestre. Ezt egy darabig bírtuk, de ahogy Luca iskolás lett, nagyobb szüksége lett rám, és lépnünk kellett. Közelebb akartunk jönni a fővároshoz, de az nem voltvitás, hogy nem lépjük át a Duna vonalát. Már majdnem vettünk a közelben egy lakást, mikor az eladó meggondolta magát, és az ingatlanközvetítő azzal vigasztalt bennünket, hogy megmutatta ezt a házat. Azonnal beleszerettünk. Akkor 80 négyzetméteres, négyéves épület volt, panorámás telken, hosszanti elrendezéssel és átláthatatlan terekkel. MI mégis tudtuk, hogy tökéletes alap lesz egy majdani álomházhoz. Egy nyár alatt átalakítottuk. Amikor a mesterek levették a tetőt, s csonka falak meredtek az égnek, szinte sírtam. Boszniai képeken láttam hasonlót: szanaszét rombolt falak között kikandikált a gyerekszoba tapétája a szabad ég alatt.