Az Est hármaskönyve 1934. [antikvár]

A szépség nevében köszöntjük az olvasót. A gyönyörködtető szépség nevében, amelynek csodáival a természet, ez a leggazdagabb úr, ez a legnagyszerűbb művész, telezsúfolta két örök kincstárát, a teret és az időt. A vigasztaló szépség nevében, amely édes harmóniába hangolja az élet zavaros mozdulatait s tündér alakzatokra tanítja még a lelketlen anyagot is. Az alkotó szépség nevében, amely az első Legyen! elhangzása óta mindenütt jelen van a természetben, mindenütt, ahol a fészekrakó fecske vagy a gépépítő ember folytatja a teremtés örök munkáját. Aki szépet teremt, sohasem eshet igazán kétségbe, aki élvezni tudja a szépséget, az rút időkben is hisz az élet nagyszerűségében, mert a szépség gyönyörűség, ha megvan, s ha nincs meg, akkor vágy, biztatás és parancs bennünk, hogy legyen, hogy legyen, hogy meglegyen. A gyönyörködtető, vigasztaló és teremtő szépség tisztelgő ajándékaival nyílik meg olvasói előtt Az Est hármaskönyve.