Bővebb ismertető
ELOSZOTisztelt Olvasó!Munkahelyemen, a balatonfüredi polgármesteri hivatalban a többi műalkotás között egy nagy kerámia dísz is látható. Csizmadia Zoltán alkotása. Minden nap látom és ezért már nem is nagyon tűnik fel, hogy nem csak művészi-díszítő fiinkció-ja van, de a felirata szerint egy fontos pillanat dokumentuma is. Ez olvasható rajta: Balatonfüred a szőlő és a bor városa. 1987.Ekkor kapta városunk ezt a kitüntető címet a Rómában rendezett nemzetközi szakmai ünnepen.S ettől az időponttól kezdve Balatonfüred a jelenkori magyar borászat egyik fővárosa lett. Nemzetközi kongresszusoknak adtunk helyet, itt alakult meg a magyar borrendek országos szövetsége s mind a mai napig fontos események zajlanak a már nagykorúvá vált borkultúra rendezvényein.Ezeknek a rendezvényeknek, melyeknek a szakmaiság mellett fontos sajátossága a játékosság és a jó kedély, meghatározó szereplői (egyben szervezői, rendezői) a Balatonvin Borlovagrend tagjai, akik díszes (egyen)ruhájukban szó szerint színesítik a rendezvényeket, s reprezentálják a letűnt idők gazdag bor-céhes hagyományait.Munkájuk példátlan összefogáshoz vezetett, melynek eredménye az egyre jobban fejlődő borturizmus, mely a közvetlen turisztikai vendégcsalogató hasznán kívül a szőlőkultúra, a táj mezőgazdasági értékeinek a megmentését is eredményezheti.Amikor ők, a tekintélyes külsejű férfiak (és persze szép lépésű asszonyok is) méltóságteljes díszköntösökben felvonulnak, az játék is, meg komoly valóság is. Képviselik a ma is élő hagyományt, jelzik mindenkinek: itt a Balatonfüred-Csopak Borvidéken a bor továbbra is meghatározó érték.Részese a turizmusnak, de számos családnak ez a megélhetése.A híressé vált füredi borürmepek (júliusban, augusztusban, szeptemberben), a látogatottságukkal igazolják: ismét van tekintélye e táj borainak és szőlészeinek. A magyar ember mindig szerette a bort, de csak a jó bort. (Ezen a tájon kiváltképpen az Olaszrizlinget!)S ma már a minőségi borkínálat az egyedül életképes és jövedelmet hozó tevékenység e területen, s itt e kívánalomnak nap mint nap meg kell felelnünk.A negyedszázados megalakulását és létét ünneplő Balatonvin Borlovagrend minden eszközzel segítette, hogy idáig eljuthassunk.E könyv a tanúsága annak a sokrétű, összetett, szakmai, turisztikai, közösségi tevékenységnek, amely révén Balatonfüred több mint húsz évvel ezelőtt megkapott kitüntető címének jogosultságát igazolja.Mint a Balatonvin Borlovagrend tagja, büszke vagyok erre a jubileumra, s külön öröm számomra, hogy Balatonfüred polgármestereként a város és a magam nevében is elsőként mondhatok köszönetet e könyv előszavában a 25 éves jubileumot ünneplő közösségnek.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.