Bandi Kati [antikvár]

Részlet: AMI NEM MÚLIK A DIVATTAL "A tradíció nem a hamu imádata, hanem a láng továbbadása - mondta Gustav Mahler -, de ebben a szellemben nevelte szűkebb és tágabb környezetét Apám is. Gondoskodott a hagyomány megismertetéséről, de természetessé vált számomra az abból való folyamatos inspirálódás és ezáltal a továbbéltetéséhez való hozzájárulás. Hivatásos művészként az egyetemes kultúra kincsestárából is szemelgetek, hogy mindezek segítségével >>önkifejezzek<<" - tömörítette pár mondatba hitvallását és viszonyulását a művészethez, alkotáshoz e bevezető dolgozat szerzőjének unszolására Bandi Kati. Az édesapa, akire hivatkozik, a néhány esztendeje elhunyt nagy hatású népnevelő, Bandi Dezső iparművész, a székelyföldi, mezőségi népi iparművészeti mozgalom megteremtője, több mint fél évszázadon át fáradhatatlan irányítója. Szerepe kétségtelen a romániai textilművészet élvonalának egyik mai meghatározó egyéniségeként ismert lánya pályaválasztásában, szellemi irányultságában, alkotói arculata alakulásában, emberi értéktárában, ízlésformáló megnyilatkozásaiban. Kis túlzással tulajdonképpen úgy is fogalmazhatnánk, hogy Bandi Kati nem is tehetett mást, mint hogy azzá vált, aki, hiszen ebbe született bele, génjeiben ezt a szellemiséget hordozta, ezen nőtt fel és vált tehetséggel gazdagon megáldott, erős karakterű alkotóvá, a népművészetet bartóki eltökéltséggel beszél, amikor a fennebb elkezdett gondolatait folytatja: "Nem akarom megváltoztatni a világot (ha már megváltani nem tudom), de a fogyasztói társadalom olcsó tömegcikk-kínálata mellé igényt próbálok ébreszteni a stabil értékek iránt, és igyekszem valamennyit ki is elégíteni belőle". Stílusosan, hatásosan, korszerűen, műfajilag változatosan, színesen, mindig fő szempontnak tekintve a minőségi tényezőt, akár népi ihletésű faliszőnyegeire, akár hamisítatlan Bandi Kati-s ruhakreációira, vagy metaforikus "céhzászlóira", netalán derűsen harmonikus pasztelljeire gondolunk.