Borivóknak való - CD-vel [antikvár]

A bor születése (ókori perzsa mese) Egyszer volt, hol nem volt, a keleti nagy hegyeken túl - ahogyan olvastam valahol a perzsák régi krónikájáról - még az akkor ismert világot elpusztító vízözön előtt, az ősi Perzsiában élt egy nagy uralkodó: a Dzsemsid sah. Meghódította a környező országokat, hogy a zsákmánnyal népét gazdaggá tegye,- megtanította népét az iparra, földművelésre,- összegyűjtötte kora tudományát, gondosan tűztől-víztől biztonságos helyre rejtette, hogy megőrizze az utókor számára. Ez a nagy király hódításai során eljutott Örményországba, (ahol az Ararát hegyén Noé ősapánk bárkája is kikötött), és találkozott ott egy bogyós gyümölccsel, a szőlővel. A gyümölcs nagyon ízlett neki, és mivel csak ősszel lehetett szüretelni, megparancsolta, hogy mindenhonnét gyűjtsék össze neki azt a gyümölcsöt, amelyet kedve szerint kíván majd fogyasztani, hogy bármikor a rendelkezésére álljon. A begyűjtött szőlőt palotája hűvös pincéjében halmoztatta föl, és hogy illetéktelenek ne dézsmálják ezt a finomságot, a pincét legderekabb katonáival őriztette. Múlt az idő; a király élte világát, a felhalmozott szőlő pedig a saját súlyától levet kezdett ereszteni, ami hamarosan megpezsdült. Aztán egy napon azt jelentették a királynak: „Uram király, tragédia történt. A szőlőt őrző legvitézebb katonáid halva fekszenek a pince padlóján. És minden jel arra mutat, hogy ittak a szőlő levéből." Dzsemsid sah bölcs király volt, jártas kora tudományában, de nem ismerte az erjedés kémiáját, és nem gondolhatott arra, hogy a murci-tól becsípett őrök a földre ülve a levegőnél nehezebb, ezért a talaj színén elhelyezkedő szén-dioxidtól lelték halálukat. Ismert azonban többféle keleti terményt, ami nyersen mérgező, főzve viszont finom eledel, és arra gondolt, hogy a szőlő is ilyen különlegesség: bogyó formában élvezet, de a leve halálos méreg. És még jobban őriztette a szőlő levét a hasonló balesetek megelőzése érdekében. Dzsemsid sahnak sok szép felesége volt - mondja a monda -, de közöttük legszebb a fiatal, törékeny alkatú gyönyörű Gulnáré királyné, akit a király nagyon szeretett. Úgy hozta azonban a végzet, hogy a gyönyörű királyné akarva-akaratlan halálosan beleszeretett a