Építem a kertem [antikvár]

A Kertszakértő sorozat kötetei általában a kertet élettel megtöltő növényekről szólnak. Minden főbb csoportjukról - a virágokról, a gyepszőnyegről és a gyümölcsökről - esik több-kevesebb szó e könyvekben. De a kert nem csak belőlük áll - hiszen állandó vázát már a legkorábbi idők óta az épített elemek alkotják. A régi iszlám világ kertjeiben a víz, a kövezet, a mozaiklapok uralták a színteret, a növényeknek vagy semmilyen szerep nem jutott, vagy csak igen jelentéktelen. Napjainkban ennek épp az ellenkezőjét láthatjuk egyes zöldövezeti előkertekben vagy vidéken, a nyaralók kertjében, ahol - a bejáróutat és a kerítést nem számítva - a teret teljesen kitölti a növényzet. Az átlagos kertben a virágok, a zöldségfélék, a gyümölcstermő és díszfák, a gyepfelületek jól megférnek az épített elemek és berendezési tárgyak egész sorával: a járdákkal, a falakkal, az üvegházzal, a bútorokkal, a virágcserepekkel, a terasszal, a szerszámoskamrával és még sok minden egyébbel. E tárgyak sokfélesége nehéz feladat elé állítja a szerzőt, ha egységes egészként akar írni róluk. A virágokat, gyümölcs- és zöldségféléket könnyű egyetlen csoportba sorolni az egyszerű növények címszó alatt. De melyik az az egyszerű cím, amely egyaránt magába foglalja a dísztavat és a teraszt, a gyalogutat és a növényeket védő fóliatakarót? Ilyen cím nem létezik. Nincs tehát egyetlen megfelelő gyűjtőfogalom ezekre a tárgyakra, árusításuk viszont azonos helyen, a kertészeti és építőanyag-áruházakban folyik. Minthogy számos itt kapható áruféleséget otthon kell összeszerelni, néha kerti barkácscikk néven is emlegetik őket.