Gusto 2003/8. [antikvár]

Második találkozás - majdnem ismeretség... Úgy gondolom, már megengedhetek magamnak valami személyeset. Jó, ha tudják, ki is fogadja Önöket házigazdaként. Komoly udvartartásban élek. Anyaként - két férfi társaságában. Ők ketten megkérdőjelezhetetlenek, felcserélhetetlenek és pótolhatatlanok A két fiamról van szó, akik, bár még "makettpasiként", de mégis teljes maszkulin valójukban tartják nekem a tükröt, nap mint nap. Akik még a velük született hedonizmussal próbálna mindent kicsikarni az élettől (leginkább tőlem), ami szerintük nekik jár. Habzsolnák, halmoznák az élményeket, a pillanatokat, lenyűgöző és persze idegesítő telhetetlenséggel. Magukra figyelnek, róluk szól minden - dühöngök is ezen, és sokszor magam is unom a nevelést célzó szöveget, amit türelemről, alkalmazkodásról, stílusról dünnyögök a fülükbe folyamatosan.