Házi disznótoros [antikvár]

A házi disznóvágás egy családi esemény, régi népszokás. Ilyenkor faluhelyen összegyűlik a rokonság. A jó ismerősök és jó szomszédok is hivatalosak erre a nagy eseményre. Korán reggel megjön a böllér (hentes), akinek a disznó feldolgozása nem is mindig tanult mestersége. A férfiak egy kupica pálinkával kezdik ezt a vidámnak ígérkező napot. A gazda hónapok óta hizlalgatta a gömbölyűre növekedett disznót. Kihajtják az ólból és a férfiak ledöntik szegény párát a lábáról és leszúrják. A vér egy részét hagyják megaludni, amiből az ügyes háziasszony finom reggelit készít. A vér nagyobbik részét állandóan keverik, hogy ne aludjon meg, mert a véreshurkához így tudják felhasználni. A későbbi teendők is tájegységenként más és más. Legtöbb helyen először megkopasztják az állatot, majd szalmával beborítják és megpörzsölik, amitől a szalonna íze sokkal finomabb lesz. Más helyeken nem kopasztják a disznót, hanem perzselik. Erre a célra kifejezetten malacpörzsölőt használnak. A megpörzsölt szőrt azután késsel lekaparják. Ezzel sajnos a bőrből a szőrök nem jönnek ki, nem olyan gusztusos, mint az előző. Alaposan megmossák a disznót.