Híres cukrászdák és kávéházak [antikvár]

SZAMOS MIKLÓS Cukrászdoország A Magyarországra látogató külföldi turisták úgy veszik, hogy „Cukrászdaországba" érkeznek. Ezt a jelzőt tudtommal németek adták nekünk. Ők így tudják, így olvasták, és így látják. A jelzőt először a „Magyar kóstoló" című német kiadványban olvastam. Egy fejezet címe az, hogy „Cukrászdaország", és ott az elején látható, mint egy koronaékszer, a Gerbeaud-szelet. Ezzel kezdődik, majd folytatódik a híres magyar süteményekkel, dobostortával, házi diótortával és a többivel. A fejezet a marcipánrózsával zárja a sorait. Azért vagyunk „Cukrászdaország", mert 1938-ban 512 kávéház és cukrászda volt Budapesten, illetve azért, mert a 19. században itt kezdődött a cukrászda, mint önálló intézmény, szakma virágzása. Itt nyílt 1827-ben a mai napig működő Ruszwurm Cukrászda, majd 1841-ben a Gyulán lévő Százéves Cukrászda. És jöttek utána a többiek. Az Auguszt, a Kugler, a Gerbeaud, a Hauer, a Lukács, hogy csak a leghíresebbeket említsem. Mit jelent számunkra a cukrászda? Gyermekkorunk megszépítő emlékeit, a családi fagylalto-zást, a vaníliaillatú enteriőrt, az ünnepeket és a hagyományokat. Európában ebben talán mi vagyunk a legigazibbak. „Cukrászdaország" vagyunk. Állítólag Széchenyi mondta, hogy egy országban akkor mennek jól a dolgok, akkor egészséges a nemzettudat, ha a cukrász azt hiszi, az ö munkáján fordul meg az ország sorsa. Csodálkozom ezen a gondolaton, már ha egyáltalán tőle származik, mert az ő idejében még nem voltak igazi cukrászdák, legföljebb a Ruszwurm. A cukrászok még csak a főúri konyhákon lehettek ismertek. Mégis úgy szól a gondolat, hogy a cukrászokon múlik, ha nem is minden, de sok dolog. Az édesség örömhormonokat termel. Sokáig tiltott gyümölcsnek számított vagy legalábbis nem ajánlott forrásnak, amiből nem volt szabad inni. Mostanában viszont megint „felfedezték" hogy a szénhidrát igenis kell az agyműködéshez. A cukrászdakultúra minden tudományos divattól függetlenül virágzott. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején alakúk ki a kultusza. A közösségi létezés kedvelt formája lett. Más azért a cukrászda, mint a kávéház, noha sokan nem látnak különbséget. A cukrászdában mindenki mosolyog. A cukrászdában mindenki természetes módon mosolyog. Jó illatok vannak, tisztaság, fehér köpenyes eladók, felszolgálók sürögnek. Azt hiheti 7