Hogyan éljen a szívbajos ember? [antikvár]

Könyvem megírására elsősorban az vezetett, hogy a vérkeringési szervek betegségei az utolsó évtizedekben az egész kultúrvilágban és így - ami legjobban fáj - hazánkban is nagyon gyarapodtak. Ezzel egyidejűleg a szívbetegség, mint halálok is, egyre nagyobb számmal szerepel. A vérkeringési szervek betegségei által okozott halálesetek száma 30 év előtt az összhalottszámnak 2%-át tette ki a mostani 10%-kal szemben, más szóval a halálozás száma megötszörösödött. Hozzáfűzöm, hogy e szám talán még megkétszeresednék, ha odaszámítanám azokat, akik más betegségben, pl. influenzában, tüdőgyulladásban azért haltak meg, mert a szívük nem bírta. Ezeket is tulajdonkép gyenge szívük ölte meg, dacára annak, hogy a statisztikai kimutatásban influenza vagy tüdőgyulladás szerepel halálok gyanánt. A hatvanéves kort meghaladt emberek 58%-át, vagyis több mint a felét, ragadják el a szív és vérerek betegségei. Már e néhány adat egymagában parancsolólag szükségessé teszi, hogy a nagyközönség a szív- és érbajok keletkezésének és felismerésének módjairól kellő felvilágosítást kapjon. De még egyet! Az orvostudományt - talán a sebészettől és annak ágaitól eltekintve - ma is még sokan okkult tudománynak tartják, mint ahogy titoktelt minden, amibe nem kaptunk betekintést.