Hogyan orvosoljuk reumánkat és ízületi fájdalmainkat [antikvár]

1 amíg élünk. r ¦¦ Amikor Louis Washkanskyn 1967-ben áldozatkész munkacsapatommal a világon először szívátültetést végeztünk, rokonszenves, jól megteremtett betegünk nem csupán új szivattyút kapott, hogy jobban keringjen szervezetében a vér. Nyújtottunk neki még valamit, ami talán ennél is többet ér. Visszaadtuk neki a reményt. Egész pályafutásom során - már azt megelőzően is, hogy a szívátültetéshez fogtam volna - szükségét éreztem annak, hogy reményt ébresszek olyan emberekben, akiket félelem, szorongás vagy keserűség gyötör. Valószínűleg ez az igény vezetett a hivatásomhoz. Az alagút mélyén felcsillanó remény igazi jelentőségét azonban csak 1956-ban ismertem meg. Akkoriban kezdtem a Minnesotai Egyetem sebészeti munkacsoportjában dolgozni, s akkor ?Ülapították meg az ízületi gyulladásomat. El lehet képzelni, hogy mit jelentett ez egy ambiciózus fiatal sebésznek. Annál is inkább, mert rövid idő alatt szakértője lettem a nyitott szívműtéteknek és főként a szervátültetés lehetőségeinek Minden sebészeti beavatkozás nagy fizikai és szellemi erőfeszítést kíván. A szívátültetés azonban rendkívüli nehézségekkel jár. Először is: a bonyolult műszerek segítségével állandóan ügyelni kell a folyadékok pontos adagolására,