Konyhaművészet 1991-1992., 1994-1995., 1997-1998., 2000., 2004. (vegyes számok) (15 db) [antikvár]

Részlet az 1991/2. számból: TÖLTÖTT CSIGA Biztosan nem túloz nagyot az, aki szerint a magyar gourmet az éti csigához való viszonyában ismerszik meg... Valóban igazi ínyenc az, aki fittyet hány kultúrkörünk összes beidegződésére, és szájában összefutott a nyállal szemlél egy tál gőzölgő csigalevest, vagy néhány fokhagymásan illatozó töltött csigát. Aki azt hiszi, hogy ilyenek közöttünk kevesen vannak, annak figyelmébe ajánljuk Budapest egy-két különlegességeket tartó halüzletét - például a Nagycsarnokban, pontosabban átmeneti utódjánál -, ahol törzsvásárlói vannak az éti csigának, és a friss áru hamar gazdára talál. Nem mintha különösebb nehézségbe ütközhetne nálunk egy hirtelen kitörő éti csiga-láz kielégítése... Magyarországon bőven tenyészik az éti csiga, és minőségével, ízével elégedettek azokban az országokban, ahová rendszeresen szállítanak belőle. Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban, ahol az étlapok állandó kínálata között találjuk a csigaételeket, szeretik a magyar csigát.