Korunk réme, az AIDS [antikvár]

Előszó Az emberiség történelme folyamán számos alkalommal birodalmak sorsát, népek közötti háborús konfliktusok kimenetelét határozták meg parányi élőlények — vírusok és baktériumok —, amelyek pusztító járványokat okozva földrésznyi területeken öltek férfit és nőt, öreget és gyermeket milliószámra. Az elmúlt alig több mint száz esztendő döntő fordulatot hozott a járványos betegségek elleni küzdelemben. A kórokozók megismerése, a védőoltások kiterjedt alkalmazása, a Föld civilizált területein bevezetett közegészségügyi rendszabályok és az egyre hatásosabb gyógyszerek felfedezése és alkalmazása együttesen azt eredményezték, hogy a legfélelmetesebb tömegpusztító járványok - mint például a pestis, a kolera, a himlő, a lepra, a járványos gyermekbénulás - nem fenyegetik többé az emberiség egészét. Helyenként ugyan „felüti fejét" egyik vagy másik - korábban legyőzhetetlennek hitt - járványos megbetegedés, de az említett hatásos „fegyverek" bevezetésével lokalizálható s - többnyire -gyógyítható a kór. Alig húsz esztendeje, hogy szembesültünk egy új típusú fertőző megbetegedéssel, amelyet egy ismert víruscsalád - máig is tisztázatlan ok miatt „megvadult" — típusa okoz úgy, hogy bekerülve az ember vérkeringésébe, lebénítja a szervezet védekezőképességét még az egyszerű fertőzésekkel szemben is. Az AIDS mára világméretű fenyegetettséget jelent. Mint a fertőzés útján terjedő megbetegedések többsége, ez sem ismer korbeli, nemi és földrajzi korlátokat. Veszélyeztet mindenkit, aki fittyet hány a fertőzés megelőzésének lehetőségére, mint ma még egyetlen lehetséges módra a megbetegedés elkerülése érdekében. Köztudott, hogy a legtöbb ismert AIDS-fertőzött vagy beteg ember a kórokozót nemi érintkezés útján vagy — kábítószer-élve-ző lévén - közösen használt fecskendő, illetve injekciós tű alkalmazásával juttatta a szervezetébe.