Bővebb ismertető
VII. ÉVFOLYAM
1972/4.
SZÁM
LAKÁSKULTÚRA
FEJLŐDŐ BÚTORIPARUNK BAZISAí AZ IPARMŰVÉSZITI FŐISKOLA ÉPÍTÉtreTITANSZÉKB• mTt lAttunk az otthon If73 kiAllítAson • JATIZANAK a KLNÖTTIK is • DÍSZÍTÜNK, SZÉPÍTÜNK • FALAK. SZÍNIK. TÉRHATAS • KISLAKASBAN, KIS NÖVÉNY • ^"MEKBUTOR. GYERMEKSAROK. OYBRMIKSZOBA • STÚDIUM • SZAZADOK PARBESZÉDI ©TÖBB OLVASÓNK KÉRDEZTE: HOGYAN KÉSZÍTHETŐK, HOGYAN HASZNÁLHATÓK A POLCOK • VALTOZASOK
mAsfélszobAban
Sorozatunkban eddig néh&n/ nai/obb bútorg/á-runkat mutattuk be. Host rendhagyó módon azc a „termelő üzemet" ismertetjük, amely arra hivatott, hogy tervező szakemberekkel lássa el a tervezőirodákat és ezeket a gyárakat. Ez az „üzem" az Iparművé, szeti Főiskola.
A Zugligeti úti Főiskola úgyszólván minden iparág számára képez tervező művészeket. így: a Formatervező Tanszék, a Szilikátipari Tervező Tanszék, a Textiltervező Tanszék, a Typo-grafikai Tervező Tanszék és ezek munkacsoportjai széles látókörű specialistákat nevelnek.
A lakáskultúrát érinti minden tanszék tevékenysége. Lakásunkat textíliák, szilikátipari termékek
_ ilOID-
'-"iudenarö^rir ^er, njco^^f/iCb
SlOCi'O UÍÍ?1«,
• Dffe&N uveív.
Teljesen „mai" bútordereb ez • műanyeg elemekből fémcf*varekk«l és hengeres fémklti-masztóval összeépített ülőbútor
(üveg. porcelán, kerámai) teszik otthonossá és szép könyvek árulkodnak kulturális igényeinkről. Mégis legközelebb hozzánk az Építészeti Tanszék áll.
Az 1971-ben a főiskola fennállásának évfordulójára kiadott Ezüstkönyv a következő mondattal kezdődik:
„Célunk az emberi környezetet úgy formálni, hogy oz maga is emberformáló legyen."
Az építészeti Tanszéknek különleges koordináló szerepe van, hiszen az építészeti tér ad helyet és lehetőséget a környezetformálás egyéb szakágai termékeinek. A főiskola nevelési módszere sokszor vezet közös munkához a szakágak hallgatói között, hogy valamennyien megszokják a komplex látásmódot.
A főiskolai építészképzés döntő feladata a közvetlen emberi környezet, a belső tér formálása, nem adja fel azonban a komplex szemlélet Igényét, amely az építészet egész területét átfogja.
Az építészeti Tanszéken évente 10-12 hallgató végez. A végzettek legtöbbje tervezőintézetben he< lyezkedik el. és egy-egy építész mellett kialakult csoportban vagy belsőépítész műteremben dolgozik. Kevesebben vannak, akik bútorgyárba, termelő üzem-be mennek tervezni. Miért? Mert ez a belsőépítész
zőt. Ebből következik, hogy amíg a középülete bútor és enteriőr képzésében fokozatos és nagyon érzékelhető fejlődés van. addig a lakásbútor és laki enteriőr területén viszonylagosan aak kevés (nen^ folyamatos) eredményről beszélhetünk. (Holott ezer a területen jelentkezik a legintenzívebb és jogo Igény.)
Az Építészeti Tanszék oktatási programja Igényeset szabja meg a feladatokat. Az oktatás időtartama alat 34 tantárgya, heti 46 órája van a hallgatóknak. (Elmé leti és gyakorlati órák összesen.) (Ezt a rajzos ábr« mutatja.)
A tárgy- és bútortervezésben Jelenleg egy — ne0 teljesen és minden részletében tudatos, de nagyor érezhető — kísérlet folyik, a tapasztalatok szerlnf sok pozitív eredménnyel.
Az 1. évben műhelymunka és bútortervezés van A műhelymunka két részre oszlik: A hallgatók oktatói irányításival fakötési szisztémákkal foglalkoznak, cso mópontokat készítenek. Régi technológiákat ismer nek meg. újakat találhatnak ki. így megismerik a: anyagot, annak törvényszerűségeit, ami részben kon struktlv gondolkodásmódra neveli őket, részben gya korlati tapasztalatokat ad nekik.
Második feladatuk: a másodéves hallgatók bútor terveinek kivitelezése. Mivel a papíron tervezet tárgyak — és ez különösen igaz az ülőbútorra — szük ségszerűen hibákat hordoznak, a kivitelező I. éve hallgatókat ez. a manuális munka mellett, gondolko dásra és a csomóponti kötésmegoldásoknál magasabi rendű feladat megoldására is kényszeríti. A műhely, munkával párhuzamosan tanulják a bútortervezést
Az építészet csak a második félévben indul kli enteriőr képzéssel.
Egyetlen lemezből szabott, hajlított furnérle< mezekből préselt szék. Szerkezetét fém er«sltl
Egy régi belvárosi ház udvarára tervezett eszpresszó berendezéséhez készült ez az asztal. Formija a szecessziós belső térhez alkalmazkodik, anyaga hajlított lemez, acélhuzal, Üveglap
feladatát bútortervezésre szűkíti, ami magában nem lenne ba}. Am a gyár szérlatermelésl Igénye (ami ma nagyjából azt jelenti, hogy az eddigi gyártmányoktól, azok technológiájától - a meglevő géppark, a nem mindig jó szemlélet, a sokszor hibásan értelmezett gazdaságosság miatt - eltérni alapvetően nem lehet) olykor sorozatos kudarcok elé áUltJa a terve*
Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23. – Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.
Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja már 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt.2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató