Lakáskultúra 1977-1978/1-6. [antikvár]

Részlet: A kereskedelem, felismerve egy világszerte jelentkező új igényt, néhány évvel ezelőcc új kínálatot teremtett, ami „Ifjúsági bútor" névvel-vált ismertté és népszerűvé. Jellegzetessége, hogy olcsó és - nem túlságosan tartós. Szerte a világon nemcsak fiatalok veszik és nem is mindenütt a legkisebb jövedelműek, éppen azért, mert rövidlejáratú „eldobó" bútornak tekintik. S. hogy minél gyorsabban szabaduljon tőle, aki unja és minél gyakrabban változtassa, cserélje, aki teheti, divatcikké váh. Funkciója ugyan nem változik (mit is változhatna?), de változik a formája, a megjelenése. Láda vagy doboz korpuszai az ideiglenességet sugallják, vászonhuzatú kárpitozott részei, redőnyös szekrényei, hevederes székei olcsók, vagy olcsónak tűnnek. Életeleme a derűs, könnyed, változatos megjelenés. Nálunk a Tisza Bútorgyár volt az első, amelyik - fiatal munkatársai kezdeményezésére, a KISZ Kongresz-szus tiszteletére — ifjúsági bútort tervezett és mutatott be. Az első bemutatkozás alkalmával 1969-ben mintegy hatféle összeállítással szerepeitek a nyilvánosság előtt ezek a különböző színű felületkezeléssel, különböző mintájú kárpitanyagokkal készült bútorok. Az eredeti elgondolás az volt, hogy elemenként, igény szerint Összeválogatva lesznek kaphatók. A raktározás és forgalmazás egyszerűsítése kedvéért azonban — mint ez sok más elemes bútorral is megtörtént— hamarosan komplett szobává, garnitúrává kovácsolód-tak. S az igazat megvallva jelentős különbség sem volt az összeállítások között. Nappali-háló-társalgó volt valamennyi, alvásra, pihenésre, néhány vendég leülte-tésére és — természetesen — tárolásra berendezve. Egyesekhez két egyszemélyes heverő, másokhoz kétszemélyes ággyá nyitható kanapé tartozott, egyeseknél a szekrénysor jobb, másoknál a szekrénysor bal oldalára került az akasztós rész. s ugyanilyen lényegtelen eltéréssel, de uniformizálva jelentek meg minden szekrénysorban a könyvespolcok, íróasztalok, bárszekrények. Ám, mivel az ifjúsági bútor megjelenése első percétől kezdve kapós volt, senki nem kutatta a siker titkát. Hamarosan más gyárak is „ifjúsági" elnevezéssel kezdték meg a szerényigényűek, kispénzűek számára készülőalapberendezésekgyártását, illetve más sorozatban gyártott bútorok néhány, a minimáli% igényeket kielég'tő elemét vonták össze egy-egy tetszetős „komplett" szobává. Az ifjúsági bútor fogalma hamarosan az olcsó nappali-hálóbútor fogalmával azonosult, holott a kettő lényegében nem fedi egymást. Ezt ismerte fel a Könnyűipari Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, amikor a legutóbbi Otthon kiállitás alkalmával már nem ifjúsági" bútorra hirdetett pályázatot, hanem olyan lakberendezési elemekre, amelyek a klsalapterületű lakások, olcsó, bővíthető, variálható berendezésének megoldására alkalmasak oly módon, hogy bármikor reprodukálhatók legyenek; mesterséges felületképzésük (fólia, erezetnyomás, laminált lemez) tehát évek múltán is biztosítsa az együvé kerülő részek azonos megjelenését. A fiatalok igazi bútora ugyanis nemcsak olcsó, hanem elemenként vásárolható, folyamatosan kiegészíthető, variálható. A lakberendezés fejleszthetősége alapvetően fontos, vagy mert gazdasági okokból (folyamatosan tervezve és takarékoskodva) kívánnak a fiatalok új tárgyakat beszerezni, vagy abból a meggondolásból, hogy idő kell, amíg a holmik szaporodása, a lakószokások kialakulása megmutatja, hogy mire van (mire lesz) szükség, milyen sorrendben érdemes (és értelmes) az új tárgyakat beszerezni. Nagyon vonzó a hitelakció, nagyon jó. hogy minimális előleggel, részletre lehet bútort venni, de sokszor visz meggondolatlan költekezésbe. S nem ritka, hogy mire valaki kompletten beszerzett lakberendezésének utolsó részletét törleszti, már tudja, hogy mit nem ke/lett volna megvennie és mi az. ami a lakásból fájdalmasan hiányzik. Ezért is volna jó, ha valóban lenne „ifjúsági bútor" amely megfelelne elnevezésének. S mitől függ. hogy fedi-e a név a tartalmat, kin áll. hogy úgy tölti-e be hivatását, ahogyan elvárható? A gyártón, a kereskedőn, de nem utolsósorban a vásárlón is. A legifjabbaknak magától értetődően a szülők teremtik meg az életkoruknak, tevékenységüknek legmegfelelőbb környezetet, s igy van ez, ha — ugyan már nagyra nőve — még gyermek, a gyermek, már pénzkereső, de még mindig családtag. Szükségleteit a szülők ismerik (?) fel és tartják számon. Valódi, személyes és jogos lakberendezési igényeinek pontos felmérésére és kielégítésére azonban legtöbbször csak házasságkötése, vagy külön lakásba költözése alkalmával kerülhet sor. Ilyenkor vagy családjára, vagy önerejére támaszkodik. Mindkét lehetőségnek számos előnye és mégtöbb hátránya van. Ismertek a házgyári lakásba költöző fiatalokról szóló történetek, akik nagylelkű (de rosszul értelmezett) szülői gondoskodás következtében talán életfogytiglan kerülgethetik a kitűnő minőségű és roppant tartós stílbútorokat, amelyeknek mindössze az a hibájuk, hogy sem a lakás A legutóbbi Őszi Lipcsei Vásáron aratott sikert < a farmer-ruhás bútor. Szerkezete csaknem nyers hiszen semmi sem látszik belőle, és egyszerű. hogy olcsón kerülhessen forgalomba. Megjelenést a jól választott mintával dekoratív. r ' ¦i i ,1, iC'' ypf t; • ( . 1. KI ' í 'i 1'• r:' Ii'' 1 f 1 Im' .1 ' "i /"l,^ i-„ ! V. I i i ! i, , I 11 !1 ¦ 11 '''' '!I frmM