Magvas szakácskönyv [antikvár]

A TÁPLÁLKOZÁS ALAPJÁNAK TÖRTÉNETEA gabonafélék alkotják minden nemzet táplálékának a gerincét, az emberi szervezet legkönnyebben ezt tudja energiává alakítani, számos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, rosttartalma segíti a méregtelenítést, fehérjetartalma nem ró nagy terhet a szervezetre, zsírtartalma kedvező, és nem tartalmaz koleszterint és telített zsírokat. Ázsiában elsősorban a rizst, Észak-Európában a rozst és az árpát, Skóciában és Angliában a zabot, Dél- és Közép-Európában a búzát és a durumbúzát, Afrikában a kölest, Dél- és Közép-Amerikában az amarántot és a kukoricát, és úgy tartják, hogy Etiópiában a tef elnevezésű apró magvú gabonát fogyasztották elsősorban. A mindennapi betevő, a kenyér, a lepény, a lepénykenyér Általában minden kultúrában vallásos tisztelettel övezték, és úgy tartották, hogy az életet jelentő gabonát az emberiség az istenségtől és a jó szellemektől kapta, és ennek tiszteleteként legtöbbször a királyok kezdték el a vetését, megszentelt maggal. A római istenséget, a gabonaanyát, Cerest április 12-én ünnepelték, tiszteletére vemhes tehenet áldozva, így kérve jóakaratát; a maják úgy gondolták, hogy kukoricakásából formálták az embert az istenek. Az emberiség történelmének kezdetén főként gabonákkal és gyümölcsökkel táplálkozott, ezt támasztják alá a történészek is, és a Szentírásban olvashatjuk, amint monda Isten: ímé, nektek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van: az legyen néktek eledelül" (I. Móz. 1,29.). Ősidők óta ismert, és a tudósok által is bebizonyított, hogy a magvak királya", a búza, tartalmaz minden, az emberi lét számára szükséges fehérjéket, zsírokat, cukrokat, szerves sókat, vitaminokat és rostokat. Közismert, hogy kenyéren és vízen" éveken, évtizedeken át éltek már emberek. Fontos tudnunk, hogy nem a XX. század derekától még néhány évvel ezelőttig is szinte egyedüliként a piacra kerülő fehér kenyérrel táplálkoztak akkor. A mindennapi kenyerünket" kérjük imában, aki bevételt veszít, úgy mondja elvesztette a kenyerét", a gyermek a szülei kenyerét eszi", és sorolhatnánk még, jelezve ezzel a ke-nyér, a gabona fontosságát. A sörről úgy tartják, folyékony kenyér, tapasztalat alapján megállapítva a gabonák B-vitamin-tartalmának fontosságát is. Szinte minden gabonából készítenek sört, már az emberi történelem kezdete óta, a megtört, vízzel kevert gabona erjedését kihasználva. Különösen mutatja a gabona jelentőségét, hogy a vetőmagot semmilyen körülmények között, aszály5