Mellrákos a feleségem [antikvár]

Ezzel a művel régen várt, hézagpótló, kifejezetten segítő könyvet ad az érdeklődők kezébe a kiadó. Legyen szó akár olyanokról, akiknek daganatos beteg van a családjukban, vagy ők maguk betegek, akár olyanokról, akik onkológiai területen dolgoznak - biztos vagyok abban, hogy ennyire humánusan és kreatívan megírt, az orvosi és a pszichológiai tudományterület eredményeit jól felhasználó könyvet eddig még nem olvashattak. Ismert tény, hogy hazánk lakosságának általános egészségi állapota és kockázatfokozó életmódja (a töményszesz-, sör-, illetve borfogyasztás elterjedtsége, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód) sajnálatos módon továbbra is kedvezőtlen, és ehhez a rosszindulatú daganatos betegségek nagymértékű előfordulási gyakorisága erőteljesen hozzájárul. Mégis kimondható, hogy a daganatos betegek komplex ellátásának hatékonysága nő. Kedvező változásnak tekinthető ugyanis, hogy a szakemberek ma már kifejezetten rehabilitációs szemlélettel végzik onkoterápiás munkájukat (sebészet, sugárterápia, kemoterápia), és az elmúlt húsz évben megtörtént a pszichoszociális gondozás beépítése is a komplex onkológiai ellátásba. A hazai rákellenes küzdelem fő szempontjai - a dohányzás visszaszorítása, a megfelelő szűrési stratégia kialakítása és működtetése, az egészségnevelés, valamint a szakemberek folyamatos képzése - a megelőzésben, a kezelések folyamán és az utógondozás során kiemelt jelentőségűek, és túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a könyv az egészség- és léleknevelést, a családi összefogást, ezáltal pedig a beteg és családjának testi és lelki jobblétét szolgálja. És ha már annál tartunk, hogy kiknek segíthet ez a könyv, akkor szeretném felhívni a figyelmet a betegeket vizsgáló, kezelő és gondozó szakemberekre, akik közé onkológiai területen dolgozó pszichológusként jómagam is tartozom. Nekem abban segített a könyv lektorálása, hogy úgy éreztem, valamit tehettem azokért is, akiknek a napi munka során keveset tudunk segíteni: a férjekért, a társakért, a gyermekekért, a hozzátartozókért. Ha valaki reményvesztett, vagy csalódott az emberi kapcsolatok értékeiben, ezen a területen szemlélődve, dolgozva erőt gyűjthet: elszántságot, kreatív aktivitást és humánus szépséget tapasztalhat. Örömmel indítjuk útjára ezt a könyvet! Budapest, 2005. július 24. dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet