Mit egyen a gyermek? [antikvár]

A természethez közelálló ember igen hamar felismerte, hogy a táplálkozás az élőlények alapvető szükséglete. Állatait gondosan, megfelelően kellett etetnie, ha erőteljesebb utódokat, bővebb tejhozamot, vagy nagyobb hústermelést várt tőlük. Később meggyőződött arról is, hogy ugyanabban a földben nem lehet éveken át azonos növényt termeszteni, mert a föld elszegényedik, a termés csökken. Az emberiség fejlődésével egyre több és több természetes tapasztalat gyűlt össze az állatok helyes takarmányozására és a megfelelő növénytermesztésre vonatkozóan. Az erőtakarmányok, a trágyázás, sőt műtrágyázás is már régen ismert fogalmak voltak, kutatók és tudósok vizsgálták a növények és állatok helyes táplálásának törvényszerűségeit, csak az ember táplálkozott még mindig meglehetősen ősi és ösztönös módon. Alig 100 éve kezdtek az emberi táplálkozással tudományosan foglalkozni és bár a legutóbbi 50 év kutatásai hatalmas eredményeket hoztak, az em-s ber helyes táplálkozásának szabályai ma még sok^ kai kevésbé ismertek és elfogadottak a széles tör-megek előtt, mint a korszerű növénytermesztés, vagy az álattenyésztés előírásai. Mi lehet az oka annak, hogy az ember éppen saját maga táplálkozásával törődött ilyen ke^ veset?