Nem boszorkányság [antikvár]

Legfontosabb berendezési tárgyaink és eszközeink • A KONYHA Még néhány évtizeddel ezelőtt is - főleg vidéken - a családok nagy részénél a konyha volt a lakás, a ház legiiikább kihasznált helyisége: az asszonyok itt főztek, végezték a különböző házi mnnkákat, a családok itt étkeztek, és ha az idő hidegre fordult, a kisgyerekek itt játszottak, a nagyobbak pedig tanultak, csinálták a leckéjüket. Ezek a konyhák rendszerint elég tágasak voltak, így sokszor még egy fekvőhely is elfért bermük, erre napközben rá lehetett ülni vagy a kicsiket lefektetni, éjszaka pedig rendszerint valamelyik nagyszülő hálóhelye volt. Falusi konyha Ezekben a lakókonyhákban zajlott a család élete. Az anya munka közben vigyázott a gyerekekre, szem előtt voltak. Ha szomszéd vagy jó barátjött, rendszerint őt is itt ültették le, fóleg télen, hiszen csak itt volt meleg; a vidéki „tiszta" szobát rendszerint nem fűtötték. Városi konyha A városi, tehetősebb családok konyhájában többn3dre csak főztek, már nem laktak benne, a családtagok az ebédlőben étkeztek, a gyerekek helye pedig a gyerekszobában voít. Ezek a konyhák már nem tágasak, olykor sötétek, és a lakás eldugott részében voltak. Azután változtak az idők, és változott a családok életformája is. A nőknek már nemcsak a háztartás és gyereknevelés a fő feladatuk, hanem kenyérkeresők is lettek. A felnőtt dolgozók nagy része a mimkahelyi, üzemi étkezést veszi igénybe, a gyerekek az óvodában, napköziben étkeznek, így az otthoni főzés nnár nem olyan fontos. Az ebben az id^en épült házak -lakótelepek - konyhái egyre kisebbek, ahol legfeljebb egy személy fér el - a családtagok kiszorultak a konyhából. Családi asztal A családi asztal, amely mellett régen szülők és gyerekek, rokonok és barátok összegyűltek, nla már csak kevés helyen tölti be 19 ¦ UH Á , i' H 'ivi