Néprajzi értesítő LVIII. [antikvár]

NÉPRAJZI ÉRTESÍTŐ Bevezetés* A bevezetésben azoknak a tényezőknek, azoknak a körülményeknek a felvázolását kíséreljük meg, amelyek a magyar népviseletek kialakulását kiváltották, majd felvirágzásukat — esztétikai-kiteljesedésüket — végül letűnésüket okozták. Mielőtt a népviselet tüzetesebb tárgyalására térnénk, meg kell állapítanunk, hogy a népviselet is ruházat, így alakulását, kibontakozását is azok az általános tényezők irányítják, amelyek a ruházkodásét általában. Ezek a tényezők: az ember és a történelem. Az ember azért, mert a ruházat mindig mutatója a személyes emberi élettel kapcsolatos körülményeknek, anyagi és társadalmi helyzetnek, szegénységnek és gazdagságnak, fiatalságnak és öregségnek - sőt érzelmeknek: örömnek, bánatnak, gyásznak is. A történelem pedig azért, mert bármilyen emberi körülményt is fejeznénk ki öltözködésünkkel, azt mindig csak annak a társadalomnak a ruhadivatján belül tehetjük meg, amelyben élünk. Ahogyan ezek a tényezők érvényesek a ruházatra általában, éppen úgy a népviselet is az ember, az érzelmek - tehát a személyes tényező -, valamint a történelem, a történeti törvényszerűségek -; tehát a személytelen tényező kettősségében alakul. A népi kultúra s ezen belül a népviseletek iránti érdeklődés Európa-szerte a romantika jellemzője volt. Ez az érdeklődés a parasztság életét csak kívülről és felületesen látta. Ügy tűnt, hogy aZ élete különböző területein — mint a viseletben, hímzésben, énekben, faragásban — határozott esztétikai kvalitást felmutató parasztság számára az anyagi szegénység, a kulturális elmaradottság s a társadalmi leszorítottság és különállás korlátai az életnek valamilyen eredeti és nemes egyszerűségét biztosították. Színes és naiv viseletében esztétikai, zárt és viszonylag merev társadalmi rendjében pedig morális őserőt véltek megtalálni. A valóságban a magyar népviseletek, valamint szabásuk és díszítésük egyes részletei a felsőbb társadalmi osztályok ruházkodásának történelmileg különböző korszakaiból, a keleti-nyugati hatások földrajzilag különböző irányaiból és a saját megoldások hármas forrásából tevődtek össze. A kulturális, társadalmi és gazdasági korlátok eredményeképpen a mindenkori stílusirányok csak késve, gyengébben és ezért módosítva kerülhettek a parasztsághoz. így az egyes korszakokra jellemző öltözeti stílusok elemei — mint távoli visszhangok — a paraszti öltözetben is megtalálhatók. S ott a parasztság önálló, saját életének lehetőségeiből, saját életszemléletéből fakadó ötleteivel, megoldásaival ötvöződtek össze. Ezek a paraszti megoldások annál nagyobb számúak és annál erőtelje-