kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Árkus István - Nők évkönyve 1975 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/379/4685379.jpg "Árkus István - Nők évkönyve 1975 [antikvár]")
Nők évkönyve 1975 [antikvár]
Árkus István, Bars Sári, Benjámin László, Császár István, Csima János, Csorba Győző, Demény Ottó, Dr. Szegő Tamás, Fodor András, G. Szabó Judit, Garay Gábor, Gárdos Miklós, Görgey Gábor, Illyés Gyula, Iszlai Zoltán, Károlyi Amy, Kende Sándor, Kopácsy Margit, Lányi Sarolta, Mándy Iván, Marsall László, Mátyás Ferenc, Mezei András, Mezey Katalin, Móricz Virág, Nagy László, Pálfy József, Pilinszky János, Ratkó József, Sipos Gyula, Somos Béla, Stetka Éva, Szakonyi Károly, Ujhelyi János, Weöres Sándor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1140 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Nők évkönyve 1975 [antikvár]
Szerző:
Árkus István
,
Bars Sári
,
Benjámin László
,
Császár István
,
Csima János
,
Csorba Győző
,
Demény Ottó
,
Dr. Szegő Tamás
,
Fodor András
,
G. Szabó Judit
,
Garay Gábor
,
Gárdos Miklós
,
Görgey Gábor
,
Illyés Gyula
,
Iszlai Zoltán
,
Károlyi Amy
,
Kende Sándor
,
Kopácsy Margit
,
Lányi Sarolta
,
Mándy Iván
,
Marsall László
,
Mátyás Ferenc
,
Mezei András
,
Mezey Katalin
,
Móricz Virág
,
Nagy László
,
Pálfy József
,
Pilinszky János
,
Ratkó József
,
Sipos Gyula
,
Somos Béla
,
Stetka Éva
,
Szakonyi Károly
,
Ujhelyi János
Weöres Sándor
Kiadó: Táncsics Könyvkiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9633201276
Méret: 150 mm x 200 mm
Görgey Gábor (1929-) Kossuth-díjas író, költő, rendező
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
A Corvina Kiadónál megjelent műve:
Öt arckép
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............