Paprikás ételek bográcsban [antikvár]

Előszó Eddig csak olvastam meg hallottam, de a napokban egy rendezvényen már szembesültem is azzal a ténnyel, hogy egy paprikapalánta nemcsak földben, hanem tápsóoldatban vagy ásványkockában is képes megélni, termést hozni. Sőt kellő odafigyeléssel, magasabb terméshozamot képes elérni, mint hagyományos, természetes környezetben. Egyik szemem sírt, a másik meg nevetett. Rögtön felmerült bennem egy halom kérdés. Feladtuk volna a földbe vetett hitünket, reményünket? A Kárpát-medence legértékesebb talajának adottságairól teljesen lemondtunk volna? Már nem számít, hogy éppen ennek a földnek az ásványszerkezete adta meg világhírű zamatát, illatát minden gyümölcsünknek, zöldségünknek? Tényleg ennyire gazdaságtalan, lassú és eredménytelen küzdeni a természet szabályos rendjével? Annyira szélsőségesek az időjárási és mikrobiológiai viszonyok, hogy csak ezek a „korszerű technológiák" mentenek meg bennünket az éhhaláltól? Vajon nem arról van-e szó megint, mint a nagy európai, föderatív szőlőtőkeirtásnál? Vágjuk csak ki a hires magyar borokat adó tőkéinket vastag bankókért, majd telepít más sokkal gyengébb minőséget, de övé a piac! Magam sem hiszek az összeesküvés-elméletekben, de vég nélkül sorolhatnám újkori balgaságainkat. Húskészítményhez nem kell hús, megteszi a szója, a nyesedék, a nevenincs sűrítmény. Füstöléshez nem kell füst, jó a fiistíz. Kenyérhez nem kell annyi gabona, jó az állománynövelő meg az adalékanyag. Minden élelmünk legyen tartós kiváló vegyszerekkel, hogy szállítani tudjuk körbe-körbe a világban. Mitől is vannak civilizációs ártalmaink? Társadalombiztosítóink zsebét kiürítő kórságaink? Miért van az, hogy soha nem tanulunk őseink hibáiból? Hányszor kell még kiesnünk a Paradicsomból, hogy megértsük, nem játszhatunk Istent? Mikor fogjuk végre megérteni, hogy teremtőerőnket másra kaptuk? Ahányszor megihlet a kalocsai paprika, mindig felébred bennem a remény, hogy marad igazi földművesünk, hogy lesznek jó és ízletes terményeink, hogy fenntartjuk a természet rendjét, mert mi is szerves része vagyimk. Szolgáljanak e receptek bizonyosságként arra, hogy eredeti alapanyagokból készíthető még ínycsiklandozó, harmonikus magyar étel, mely nem csupán nekünk, hanem minden vendégünk számára is az igazi életöröm forrása maradhat! Sípos Zsolt titkár