"Társadalmi idő - Szabadidő" [antikvár]

ELŐSZÓ „Társadalmi idő-szabadidő" A szabadidő új problémái a mai társadalmakban Több évtizedes hagyományt folytatott a Magyar Szabadidő Társaság, amikor 1993. október 20-22. között megrendezte „ Társadalmi idő-szabadidő" címmel nemzetközi konferenciáját. Az átalakulás évei kedvezőtlenül hatottak a tudományos szervezetek, egyesületek munkájára. A pénztelenség és egyéb feltételek hiánya miatt egyszerre kétféle nehézséggel kellett számolni és megküzdeni. Az egyik formai, adminisztratív jellegi volt, azaz biztosítani kellett mind a Társaságnak, mint működő egyesületnek az infrastruktúrát, mind a konferenciáét; a másik tartalmi: a szabadidőnek, mint társadalomalakító tényezőnek a középpontba állítását. A hagyományos módszerekkel védett szabadidő kutatások valóban ma már alkalmatlanok, hoQ/ eredményeikről több napon át beszélgessünk, vitatkozzunk. A társadalmi idő kitágította gondolkodásunk határait a szabadidőről. Míg a korábbi, elsősorban időmérleg-felvételek többnyire a helyzet statikus megragadására voltak alkalmasak, addig a tevékenység-listás módszerrel már közelebb lehet kerülni a választott és végzett tevékenységek szerkezeti összefüggéseihez, intenzitásához és minőségéhez. Bár a kiindulás a szabadidő felhasználása, célunk, hogy azt a művelődési és életmód viszonyokkal szembesítsük, egységként értelmezzük A társadalom számára jelentős tartalékokat biztosít a szabadidő, a népesség aktív részvétele annak sokszínű, egyéni felhasználásában. De társadalmasodása számos akadályba ütközik. Miközben alapvető jogunk a szabadidő eltöltése, a választásban nemcsak a ténylegesen ráfordítható pénz és idő a döntő, hanem a kínálat és a választhatóság. A reális helyzetelemzésre, a különféle kezdeményezésekre, a felismert éstvagy még kiaknázatlan lehetőségekre hívta fel a figyelmet a háromnapos konferencia. Délelőttönként valamennyi résztvevő a plenáris előadásokat hallgatta, melyeken a társadalmi idő, a szabadidő, az életmód, a sport és a rekreáció különböző elméleti és gyakoríati kérdéseivel, valamint kutatásmódszertani problémákkal foglalkoztak. Délutánonként szekcióbeszélgetések folytak a sportról, a turizmusról, a szabadidő és a gazdaság kapcsolatáról, a sajátos helyzetűek (egyes rétegek, különböző életkorúak, a munkanélküliek, a kisebbségben élők, a veszélyeztetettek, a börtönben lévők stb.) időfelhasználásáról, igényeiről és a szabadidőre fordított tényleges ráfordításaikról. Ezekből az előadásokból állítottuk össze e kötetet, amely ek— szándékunk szerint —jól szemléltetik a különféle szempontú és felfogású szabadidő-értelmezéseket.