Tények és hazugságok az egészségről [antikvár]

Röviden, minden köntörfalazás nélkül szólva, nagyon betegek vagyunk. Beteg az egész társadalom, az orvosi rendelők zsúfoltak, a gyógyszergyártás multinacionális nagyiparrá nőtte ki magát, és úgy tűnik, semmi remény arra, hogy ez a helyzet kedvezőbbre forduljon. A rengeteg beteg ember egyrészt sokaknak megélhetést, sőt prosperálási lehetőséget kínál, másrészt azonban számos elhivatott orvos, gyógyító minden erejével igyekszik javítani a tömegek megromlott egészségén, feltárva az okokat, és különféle, újszerű gyógymódokat bevezetve, illetve régi, elfeledett módszerekhez visszanyúlva. Láthatóan mégsem történik változás. Hiába kapunk rendszeresen hírt forradalmi új felfedezésekről, találmányokról - például a rák ellenszeréről, amelyet évtizedek óta sorozatosan meglelni vélnek itt-ott a világban -, lényeges különbség nem mutatkozik sem a betegek számában, sem az uralkodó betegségek jellegében. A klinikai gyakorlat utóbb mindig azt bizonyítja: az új szer vagy eljárás is csak korlátozottan, bizonyos esetekben hatásos. Marad tehát a betegség, mint alap, és rajta a minden másnál tekintélyesebbé duzzadt felépítmény: az orvosi rendelők, kórházak, diagnosztikai központok, különféle betegellátó és gondozó intézmények, gyógyszergyárak, gyógyszerkutató laboratóriumok, egészségügyi szolgáltatások, terápiás központok, szanatóriumok, stb. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, a világ bizonyos részein egészségesebbek az emberek: például a magas hegyeken (Tibetben, Kaukázusban) élők, akikről úgy hírlik, számottevően hosszabb életet élnek, 120 évet vagy annál is többet. Az életkor-statisztikán túlmenően azonban nem tudunk sokat róluk - egyáltalán nem biztos, hogy a magasabb életkor-adatok jobb általános egészségi állapottal járnak együtt. Nyilván ritkábbak, vagy akár ismeretlenek is a nagyvárosi életmóddal, a környezetszennyezéssel, a rossz minőségű élelmiszerekkel összefüggő problémák, melyeket azonban helyettesíthetnek a szélsőséges környezeti hatásokból (például kihűlés, fagyás) eredő megbetegedések, a természeti katasztrófák (például lavina, hegyomlás), valamint állatok támadása okozta balesetek, az orvosi segítség hiányából adódó krízishelyzetek (terhességi, szülési komplikációk, stb.) és egyebek. Ugyanígy másféle bántalmakkal küszködnek a megmaradt afrikai, dél-amerikai, ausztráliai és ázsiai bennszülött törzsek is: talán nem kínozza őket asztma, érszűkület, depresszió és pánikbetegség, viszont nem sokat tehetnek a rettegett Ebola-vírus, vagy a pillanatok alatt halált okozó kígyómarások ellen.