Verseny a vakcináért [antikvár]

PrológusSanghaji Közegészségügyi Klinikai Központ, Kínai Népköztársaság, 2020. január 3., péntek, 13:30A mintát tartalmazó fiola lezárva érkezett egy fémdobozban. A Sanghajtól nyugatra lévő városból, Vuhanból küldték, nagyjából 800 kilométeres távolságból, meglehetősen kétségbeejtő körülmények között. 2019. december 26-án egy férfit szállítottak be a Vuhani Központi Kórházba köhögéssel és magas lázzal. Az illető negyvenegy éves volt, és a nyüzsgő, több mint ezer standot üzemeltető Huanan halpiacon dolgozott. Ott, a tizenegymilliós város felhőkarcolóinak az árnyékában halmokban álltak a vidékről behozott élő állatokat tartalmazó ketrecek. Bennük bambuszpatkányok és nyestkutyák; utóbbi a róka egyik ázsiai rokona, szeme körül sötét folttal. Egyes árusok még kobrát is árultak, amelyet élelmiszerként és gyógytermékek forrásaként is kerestek a vásárlók. E rabságban tartott állatok mind arra vártak, hogy lemészárolják őket, majd feldolgozott testüket megsüssék, esetleg sós húslevest főzzenek belőlük.Vuhanban a tél ködös, gyakran esik az eső, a hőmérséklet pedig 4-5 Celsius-fok körül van: alapvetően hideg az idő. A piaci munkás majdnem egy hete beteg volt. A megfázása addig súlyosbodott, hogy erős fájdalmat kezdett érezni a mellkasában. Nem sikerült sem bakteriális tüdőgyulladást, sem influenzát kimutatni nála. Más gyakori légzőszervi megbetegedést kiváltó kórokozók sem mutatkoztak a szervezetében. Három nappal később átszállították a kórház intenzív13